Összefogás a külhoni anyanyelvi oktatásért – „Mit ér az ember, ha magyar?”

A magyar jövőt erősítő vállalkozásnak nevezte Kövér László azt az együttműködési megállapodást, amelyet a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Rákóczi Szövetség kötött a napokban az Országházban. A szerződés célja a külhoni magyar oktatás segítése és a Kárpát-medencei középiskolai kapcsolatok erősítése. A határon átívelő missziót Nagykanizsa is támogatja.

A külhoni magyar oktatás támogatása meghatározó a határon túli magyarság jövője szempontjából. B-j: Csáky Csongor, Szita Károly, Kövér László és Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke

A ma már Magyarország legnagyobb társadalmi szervezetének számító, mintegy 25 ezer tagot számláló Rákóczi Szövetség 1989-es megalapítása óta azon dolgozik, hogy a külhonban élő magyar fiatalság maradéktalanul gyakorolhassa a szülőföldjéhez és az anyanyelvéhez való jogát, valamint átélhesse a nyelvileg és kulturálisan egységes magyar nemzethez tartozás élményét. A szövetség központi szervezetének programjai tavaly csaknem 80 ezer magyar fiatalt értek el.

– Az elcsatolt területeken – kis túlzással – az iskolaválasztáson és az anyanyelvi oktatáson múlik, hogy egy magyar gyermekből magyar felnőtt lesz-e – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. – Ennek érdekében indítottuk el a Magyar Iskolaválasztási Programot 2004-ben a Felvidéken. Mára Kárpátalja és a Délvidék egészét, illetve Erdély és a Partium jó részét is lefedjük.Önkénteseink igyekeznek minél több szülőt megszólítani, hogy magyar iskolába írassák a gyermeküket.Az elmúlt hetekben 8000 kislányt és kisfiút ajándékoztunk meg iskolatáskával, szeptembertől pedig több száz helyszínen szeretnénk átadni a magyar összefogást jelképező beiratkozási ösztöndíjat azoknak a családoknak, amelyek ilyen formán is kiálltak a magyarságukért.

A Rákóczi Szövetség célja az is, hogy Kárpát-medence-szerte erősítse a középiskolai kapcsolatokat, többek között vetélkedők, kirándulások, fórumok, táborok szervezésével és különféle pályázatok által.A szervezetnek körülbelül300 középiskolában működik ifjúsági csoportja, s ezek közül 60 intézmény 4000 diákja kötődik valamely megyei jogú városhoz. Az MJVSZ ezeknek a testvérvárosi kapcsolatoknak az okán is fontosnak érezte az erkölcsi és anyagi támogatást, de ezen felül is, évek óta segíti a határon túl élő magyarokat.

– Az elmúlt években, a kormányzati intézkedések mellett,fokozatosan kerestük és építettük azokat az utakat és módokat, amelyekkel érdemi segítséget nyújthatunk – fogalmazott Szita Károly elnök, Kaposvár polgármestere. – Évszázados mulasztás után az első lépéseink a tűzoltást szolgálták: élelmet, gyógyszert, tüzelőt vittünk a bajban lévő külhoni magyaroknak, később az oktatás felkarolására is lett erőnk.Időközben összefogtunk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal, a Katolikus Karitásszal, valamint az Ökumenikus Segélyszervezettel is – mutatott rá.

Az MJVSZ tagjaként Dénes Sándor polgármester is jelen volt az együttműködési megállapodás megkötésénél. Mint mondta: Nagykanizsán szintén figyelemmel kísérik az elszakadt országrészekben élő magyarok sorsát.

Nemzetben gondolkodnak. Kövér László és Dénes Sándor a szerződés aláírása után (Fotó: Jancsi László)

– Tavaly a beregszászi járáshoz tartozó Beregdéda kisdiákjainak beiskolázási ösztöndíjához járultunk hozzá a Rákóczi Szövetség közreműködésével. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azokat a programokat is, amelyek az anyaország és a diaszpórák közti kapcsolatot teszik élővé. Így például az önkormányzat által működtetett balatonmáriai táborban rendszeresen fogadunk testvérvárosi fiatalokat és pedagógusokat. Kovásznáról, Magyarkanizsáról és Csáktornyáról szinte minden nyáron érkeznek hozzánk.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Iskolaválasztási Program fővédnöke azt mondta: a Rákóczi Szövetség és az MJVSZ összefogása a magyarság jövőjét erősíti.

– Jövőnk ugyanis akkor lesz, ha Magyarországon, a Kárpát-medencében és bárhol a nagyvilágban a magyar édesanyák és édesapák vállalják a családalapítást, és biztosítani akarják – s tudják – megszületett gyermeküknek az anyanyelven történő, szakszerű oktatását, az óvodától kezdve a középiskolán vagy a szakképzésen át az egyetemig.

A Házelnök – Ady Endre versét idézve – hozzátette: emberként mindenki annyit ér, amennyit segíteni tud embertársain, magyarként pedig mindig annyit érünk, amennyit segíteni tudunk nemzettársainkon.

Nemes Dóra