Az megvan, hogy a középkorban Tihany volt sziget, illetve a Balaton déli partjához tartozó félsziget is?

2019. június 25. – 10:30

A Balatonról már hétszáz éve is készült térképrajz. Arról, hogy ezek mennyire lehettek pontosak, illetve a Balaton vízszintjének változásairól is sokat elárul, hogy az idők során Tihany volt sziget és a déli parthoz tartozó félsziget is – írta egy érdekes tanulmányban a likebalaton.hu.

LÁZÁR DEÁK TÉRKÉPE 1507-ből

A Balatont jelenlegi ismereteink szerint egy 1339-ben készült, a Földközi-tengeri hajózást segítő térkép tünteti fel először. A térkép szerzője Dalorto Angelo olasz származású térképész-csillagász volt. A tó nevét azonban csak egy ismeretlen szerzőtől származó, Németországban kiadott 1507. évi térkép tünteti fel. A XVI. század első negyedében a kor térképészeti színvonalát messze meghaladó térkép jelent meg hazánkról. A térképet Lázár deák, Bakózcz Tamás esztergomi érsek titkára készítette az 1500-as évek elején. Munkásságáról egyébként nagyon keveset tudni. A deák készítette térképen a Balaton a körülötte elterülő települések gyűrűjében a valóságosnál nagyobb vízfelülettel jelenik meg. A térképet, korai halála miatt nem tudta sajtó alá rendezni, ezt a munkát régi ismerőse Collimitius Tanstetter Georg bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus Spiesshaimer Johann udvari történész végezték el.

A BALATON RAJZA LAZIUS TÉRKÉPÉN 1556-ban

A mohácsi csatavesztést követő időkben, a három részre szakadt országban nem volt lehetőség térképészeti munkákra. A hadvezetéshez viszont szükség volt részletes helyszínrajzra. Ezért Lazius Wolfgang bécsi professzor I. Ferdinánd udvari térképésze személyes katonai tapasztalatait is felhasználva, átdolgozta és további részletekkel gazdagította Lázár deák munkáját. A megjelent térkép sajátossága, hogy a Lázár deák munkáján az akkori magas vízállásnak megfelelően, szigetként szereplő Tihanyi-félszigetet a déli parthoz kapcsolta.

MÜLLER TÉRKÉPE 1709-ből

Hazánk és a Balaton térképi képe csak a török kiűzése utáni időkben változik meg lényegesen. A bécsi udvar Müller Johann Christoph osztrák földmérőt bízta meg a Habsburg-birodalom új térképének elkészítésével. Az 1709-ben megjelent 1:550 000 méretarányú Magyarország térkép az első, új helyszíni bejáráson alapuló térkép Lázár deák, 200 évvel korábban megjelent munkája óta.

MILKOVINY SÁMUEL TÉRKÉPE 1732-ben

Magyarországot ábrázoló, matematikailag felépített térképek korszakát a XVIII. század első felében Mikoviny Sámuel munkássága nyitja meg. Feltehetőleg ő készítette a Balaton első pontos mérnöki felvételezésen alapuló térképét is 1732-ben, 1:90 000 méretarányban. A térkép érdekessége, hogy a tó középvonalában vonallal jelzett árok mutatja a tó legnagyobb mélységét, több mint 11 m-t. A Balaton mélységét Mikoviny vízmérőrúddal vagy kötéllel határozta meg.

AZ ELSŐ KATONAI FELMÉRÉS ALAPJÁN KÉSZÜLT TÉRKÉP 1784-ből

A XVIII. század második felében a 7 éves háború keserű tapasztalatai alapján Mária Terézia elrendelte az ország katonai felmérését. Az I. és a II. felmérés (1764-1787, 1806-1869) térképszelvényei titkosak voltak, de a bécsi udvar néhány bizalmi embere hozzájutott a térképekhez és ezek, valamint az egyes megyék földmérői által készített részletes térképek alapján újabb, kisebb méretarányú térképek készültek. A felmérések anyagának részbeni felhasználásával készült térképeken a Balaton már teljesen alakhelyesen jelenik meg.