Cseresnyés: A kormány több kutatást szeretne, a kutatás szabadságát és függetlenségét sem akarja csorbítani

Az Országgyűlés a pünkösdi ünnep miatt kedden kezdte meg munkáját és csütörtökig ülésezik. 

A plenáris ülés kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét,  majd a képviselők interpellációikat és azonnali kérdéseiket is egy-egy órában tehették fel.

MSZP: aki az MTA-törvény ellen van, az a kutatás szabadsága mellett van

Hiller István (MSZP) a kormány által beterjesztett, a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot úgy értékelte: a kutatóhálózatot elveszik az MTA-tól, megszüntetik az akadémia alapfinanszírozását és megfosztják vagyonától. Ezzel a tartalommal, függetlenül attól, hogy milyen kormány terjeszti elő, én soha nem fogok egyetérteni - jelentette ki.        

Hangsúlyozta: a javaslat nem az ország érdekét szolgálja. Értsék meg, hogy az MTA nem a kormányé, alapítása óta nem volt soha egyetlen kormányé sem, hanem Széchenyi Istváni értelemben vett közvagyon és a nemzeti identitás egyik nagyon fontos pillére - fordult a kormánytöbbség felé.   

Hiller István arra a kormányzati érvre reagálva, hogy a módosítással a kutatás színvonalát kívánják emelni, idézte a minisztérium és az MTA közös bizottságának kutatóhálózatot értékelő jelentését, amely szerint a hálózat Európában a legjobbak közé tartozik, teljesítménye kiváló és gyökeres átalakítására nincsen szükség. "Itt a kutatás szabadságáról van szó! Aki a törvény ellen van, az a kutatás szabadsága mellett van" - jelentette ki a volt kulturális miniszter           

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a jelentésből citált idézett nincs ellenmondásban a törvénymódosítás szándékával. Hangsúlyozta: nemzetközi tudásközpontok, többek között az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik.         

Az államtitkár a hatékonyságot és a közpénz megfelelő felhasználását hangsúlyozva kijelentette: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne, illetve a kutatás szabadságát és függetlenségét sem akarja csorbítani senki, hanem éppen ezt szeretnék erősíteni. A cél az, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne kézzelfogható eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban is hasznosuljanak  - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az alapkutatásoknak is ugyanolyan fontos szerepet szánnak, mint eddig.    

Hangsúlyozta: az akadémia, mint a magyar tudomány autonóm köztestülete, a magyar alkotmányosság alapvető jellegzetessége marad, az átalakítás pedig nem államosítást jelent, hiszen a kutatóhálózat jelenleg is állami kézben van és működését a központi költségvetés finanszírozza. Nem lehet államosítani azt, ami az államé és közpénzből finanszírozott - jegyezte meg.

Párbeszéd: meddig árazzák még túl a beruházásokat?

Tordai Bence (Párbeszéd) idézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozatát, amelyben a kormányfő cáfolta, hogy a családjából bárki részt venne uniós pályázatokban. A politikus szerint azonban van ilyen pályázat, így a miniszterelnök környezete uniós forrásból és közpénzből is gazdagodik.     

A miniszterelnök apjának és testvérei cégének profitrátáját bírálta, valamint Mészáros Lőrincét, aki szerinte 46 százalékos haszonkulccsal dolgozik - mondta. Meddig fizetik még az adófizetők a túlárazott beruházásokat? - kérdezte.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy felelt: a képviselő először a saját háza táján söprögessen, hiszen az Állami Számvevőszék a Párbeszédnél komoly szabálytalanságokat talált.     

Sorolta az elmúlt évek gazdasági eredményeit, és kijelentette: az árnövekedés a keresletnövekedésnek is betudható.     

Az elmúlt években már lényegesen kevesebb egyajánlatos közbeszerzést hajtottak végre, mint a szocialisták kormányzása idején - hangsúlyozta, és csúsztatásnak, valamint hazugságnak minősítette a képviselő állításait.

A KDNP a közútfejlesztési programról    

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a megfelelő úthálózat további tőkebefektetéseket vonz, az ott élők kényelmesebben, biztonságosabban közlekedhetnek. A magyar gazdaság jó teljesítménye lehetővé teszi, hogy Magyarország jelentős fejlesztéseket indítson el, ezen belül is a vidék fejlődjön, amihez a közúthálózat fejlesztése is hozzátartozik. Ez egy többszörösen megtérülő befektetés - mutatott rá.    

Azt kérdezte, a kormány programja pontosan milyen bővítést tesz lehetővé és mely településeket érinti?    

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára kiemelte: az útprogram célja, hogy a magyar emberek és vállalkozások számára gyors ütemben bővülő, folyamatosan emelkedő szolgáltatási színvonalat biztosítsanak. Kifejtette: 2016 és 2024 között 3200 milliárdot fordítanak közútfejlesztésre, ebből 1800 milliárd forint hazai forrás. A program részeként 1000 km új és fejlesztett szakasszal bővül, a cél, hogy bekössék a megyeszékhelyeket, nagyobb városokat, forgalmasabb ipari parkokat, gazdasági térségeket a hazai gyorsforgalmi hálózatba. Szintén cél, hogy Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos útszakasz - jelezte. Még idén 200 km gyorsforgalmi utat adnak át, amelyet jövőre 225 km gyorsforgalmi és főút követ - tette hozzá.

DK: hogyan készül a kormány a robotizációra?    

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy a robotizáció miatt számos álláshely fog megszűnni, amire fel kell készülni. Az összeszerelő üzemek helyett az innovatív cégeket és a kutatás-fejlesztést kellene támogatni, a kormány azonban ehelyett tönkreteszi a Magyar Tudományos Akadémiát - mondta, hangsúlyozva: átképzési programokat és megfelelő kutatásokat kellene indítani.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára reagálásában azt kérte a DK-tól, ne riogasson, a kormány ugyanis lehetőségként tekint a robotizációra, amely új munkahelyeket, termelésnövekedést hoz. A munkaerőpiaci átalakulással az emberi munkaerő felértékelődik - hangoztatta.

LMP: mi lesz az alsóbbrendű utakkal?     

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: miért nézi tétlenül a kormány a vidéki úthálózat pusztulását? A mellékutak több mint 70 százaléka rossz vagy nem megfelelő minőségű, ráadásul az érték évről évre romlik - kifogásolta.     

Vitatta a kormány vidékfejlesztési szándékát, ha hagyja az utakat leromlani. Arra is választ várt, mekkora forrást szánnak a probléma kezelésére?     

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a kormány közúti beruházásokkal nyitja meg a vidéki térségeket a beruházók, a fejlesztések előtt. Ezért kezdtek a gyorsforgalmi utak fejlesztésébe - mondta.   

Az alsóbbrendű utakon közel 20 ezer kilométer hosszan lenne szükség azonnali beavatkozásra, ami nem megy egyik évről a másikra - szögezte le. Hozzátette ugyanakkor: 2024-ig az útprogramban 3200 milliárd forint szerepel, aminek több mint fele hazai forrás. Tavaly és idén 614 km mellékút újult meg, és 521 mellékút rendbetétele zajlik.     

Idén 163 helyszínen csaknem 430 kilométer hosszon kezdik meg a munkát - sorolta. A költségvetés a közútkezelőnek 2016 és 2020 között 400 milliárd forintot biztosít ezekre a munkákra.  

MTI