Két zalai vállalkozó is letöltendő börtönt kapott az egervári várkastéllyal kapcsolatos költségvetési csalások miatt

A Zalaegerszegi Járásbíróság 2019. június 14. napján hozott elsőfokú ítéletet annak a három zalai vállalkozónak a bűnperében, akiket az egervári várkastély felújításával kapcsolatban vádolt meg költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel a Zalaegerszegi Járási Ügyészség.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az ügy elsőrendű vádlottja, N-G. J. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt.

A támogatást 75 %-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 %-ban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta. A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is. Utóbbi munkálatokra kötött vállalkozási szerződést a I. rendű vádlott az ügy másodrendű terheltjével. A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, és összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.

A bútorok nem készültek el határidőre – a kastély bútorzatának készültségi szintje még 2016-ban is 50% alatti volt –, azonban az I. rendű vádlottnak pénzre volt szüksége ahhoz, hogy a kastély felújításával kapcsolatos projekt önrészét előteremtse. Ezért a felek csalárd megállapodása alapján – a támogatások igénylése céljából – a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kerültek kiállításra. Ezeket mindkét fél aláírta, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a másodrendűként megvádolt vállalkozó számlájára. Ő ezt felvette, majd az I. rendű vádlottnak adta át, aki pedig tagi kölcsönként adta tovább ezt a pénzt a vállalkozásának.

Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR-reklámtevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett munka nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez.

A vádlottak a hamis számlák kiállításával megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, és a jogosulatlanul igényelt támogatással vagyoni hátrányt okoztak mind a Magyar Állam, mind pedig és az Európai Unió költségvetésének.A bíróság megállapította azt is, hogy az ügy I. rendű vádlottja a hamis számlák áfa tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban, és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében – az adóhatóságot megtévesztve – rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedett, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették.

Bár N-G. J. és a harmadrendű vádlott tagadott, a bizonyítékok és a II. rendű vádlott beismerése miatt a Zalaegerszegi Járásbíróság az I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett, hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében. Ezért őt 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, továbbá négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is.

A II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében, valamint a számvitel rendjének megsértése bűntettében. Ezért halmazati büntetésként 2 év 9 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint elrendelte egy korábban kiszabott, 1 év időtartalmú felfüggesztett börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

A III. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében mondta ki a Zalaegerszegi Járásbíróság, és ítélte ezért – halmazati büntetésként – 400 ezer forint pénzbüntetésre.

A bíróság kötelezte az I. rendű és II. rendű vádlottakat, a felmerült 112.120 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész a II. rendű vádlott ítéletét tudomásul vette, míg az I. és III. rendű vádlottak esetében 3 nap gondolkodási időt tartott fent.Az I. és III. rendű vádlottak felmentésért, míg a II. rendű vádlott enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

Papp Attila