EU: javul az általános szegénységi helyzet Magyarországon

facebook megosztás

Magyarországon az általános szegénységi helyzet 2013 óta folyamatosan javul, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya csökken - állapította meg az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, amely brüsszeli ülésén fogadta el a 2019-es országspecifikus ajánlásait.    

Ajánlásai között kiemelte, a magyar kormánynak gazdaságpolitikája középpontjába kell helyeznie a kutatást és az innovációt, valamint erősítenie kell az igazságszolgáltatás függetlenségét.    

Az uniós tanács aláhúzta, Magyarországnak folytatnia kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját. Növelnie kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban, valamint többet kell tennie az egészségügyi eredmények javulásáért is.    

A jelentés szerint a lakásvásárlási támogatások bővültek, de a szociális lakások kínálata terén nem történt javulás. A hangsúly a szociális ellátásokról egyértelműen a munkához kötött családtámogatásokra és természetbeni juttatásokra tevődött át, amelyek azonban nem kellőképpen célozzák a szegényeket.    

Kiemelték, az álláskeresés időtartama az unióban a legrövidebb, legfeljebb három hónap. A teljes foglalkoztatási ráta jelentős mértékben javult, de a javulás nem egyenlő mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat. A képzettségi csoportok, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és bérkülönbségek továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál.    

A különböző kiszolgáltatott csoportok, köztük a romák és a fogyatékossággal élők tekintetében gyengék a munkaerőpiaci eredmények. Mint írták, továbbra is jelentős a közfoglalkoztatási program, de nem tereli hatékonyan az elsődleges munkaerőpiac felé a résztvevőit. A munkanélküliek és inaktívak álláskeresését és képzését segítő egyéb szakpolitikák nem eléggé célzottak, a digitális készségek fejlesztése azonban hozzájárulhat a foglalkoztathatóság javításához.    

Az uniós tanács az ajánlásai között hangsúlyozta, Magyarországnak a gazdaságpolitikája középpontjába kell helyeznie egyebek mellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot, a közlekedési infrastruktúrát, a hulladékgazdálkodást, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot.   

Megjegyezték azt is, hogy Magyarországnak szilárdítania kell a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén. Javítania kell a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén.    

Hozzátették, Magyarországnak biztosítania kell az uniós tanács június 14-i ajánlásának való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója céljából.    

Aláhúzták azt is, Magyarországnak folytatnia kell az adórendszer egyszerűsítését, és meg kell erősítenie azt az agresszív adótervezés kockázatával szemben, valamint javítania kell a versenyt a közbeszerzések terén.    

A pénzügyminiszteri tanács az unió egészére vonatkozóan megállapította, hogy a globális bizonytalanságok és a kedvezőtlenebb körülmények ellenére az előrejelzések szerint 2020-ban az összes tagállam gazdasága nőni fog, a munkanélküliség szintje pedig rekordalacsony lesz.    

Az országspecifikus ajánlások a hatékony strukturális reformok végrehajtására, a beruházási stratégiák előmozdítására, valamint a felelősségteljes költségvetési politikák ösztönzésére összpontosítanak. Az ajánlások átfogó célja, hogy a tagállamokat gazdaságuk korszerűsítésével növekedési potenciáljuk növelésére, illetve ellenálló képességük további erősítésére ösztönözzék.    

Az ajánlások elfogadása volt a 2019. évi európai szemeszter, vagyis a gazdaságpolitikák koordinációját célzó évenkénti folyamat utolsó szakasza. A 2019-es országspecifikus ajánlások most először - és azután, hogy Görögország 2018 augusztusában kilépett a harmadik gazdasági kiigazítási programjából - mind a 28 tagállamnak szólnak.    

Az uniós tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanács tájékoztatása szerint a tárgyaló szakpolitikusok egyetértettek abban, hogy azt javasolják az Európai Tanácsnak, támogassa Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója kinevezetést az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének.    

Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával konzultációt fog kezdeni, amelyet követően tanácsi ajánlás alapján hivatalos határozatot hoznak majd az új vezető kinevezésről. Erre várhatóan október folyamán kerül sor.

MTI

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.