Néprajzkutató: a paraszti kultúrában a kenyeret és a búzát nagy tisztelet övezte

Bár az új kenyér ünneplése újabb keletű szokás, a paraszti kultúrában a kenyeret és a búzát nagy tisztelet övezte - mondta el a Hagyományok Háza néprajzkutatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.    

Kalina Veronika elmondta: egy paraszti háztartásban a kenyérsütés jellemzően női munka volt, a kenyér készítése a dagasztást és a kovász készítését is figyelembe véve 18-20 órát is igénybe vehetett.     

Egy négy-öttagú paraszti család általában kéthetente sütött kenyeret, kalácsot, de ilyenkor több kenyér is készült. Egy kenyér négy-öt kilót is nyomhatott, és a héja jóval vastagabb volt, mint manapság.    

Egy paraszti háztartásban általában harminckilónyi kenyér fogyott el két hét alatt - tette hozzá.    

A táji jelleg határozta meg, hogy a kenyér milyen lisztből készült: csak búzából, csak rozsból vagy különböző kevert lisztekből is gyúrhatták.     

A néprajzkutató arról is beszélt, hogy Szent István kultusza a néphagyományban inkább a sok Istvánnak keresztelt fiúgyermek révén élt.    

Augusztus 20. időjárásjósló nap is, ha ilyenkor jó az idő, akkor jó gyümölcstermésre és további jó időre számíthatunk. A naphoz kötődik a gólyák elrepülése, valamint az is, hogy innentől kevesebb a szúnyog, mert "e napon temetik el a szúnyogkirályt" - tette hozzá.

MTI