Prágai megemlékezés Csehszlovákia 1968-as megszállásáról

Csehszlovákia megszállása 1968 augusztusában a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés országainak hadseregei által az újkori cseh történelem egyik legfontosabb, és egyben egyik legszomorúbb eseménye - jelentette ki Jaroslav Kubera, a cseh parlamenti felsőház, a Szenátus elnöke szerdán Prágában a közszolgálati Cseh Rádió épülete előtt megtartott hivatalos megemlékezésen.    

Kubera szerint Európa, benne az egykori Kelet-Európa békéje a kommunista rendszerek harminc évvel ezelőtti bukása után sincs még teljes mértékben biztosítva. "Európa keleti határai ismét ki vannak téve Oroszország terjeszkedési törekvéseinek, a déli határoknak a migráció nyomásának kell ellenállniuk, míg a kontinens nyugati részén az európai államok egysége gyengülésének vagyunk tanúi" - jelentette ki a cseh felsőház polgári demokrata (ODS) elnöke. Leszögezte: veszélyesnek tartja, hogy napjainkban is vannak politikusok, akik erővel oldanák meg a problémákat, ahelyett, hogy tisztelnék a demokráciát és annak értékeit.    

Radek Vondrácek, a cseh parlamenti alsóház, a Képviselőház elnöke rámutatott: a szabad sajtó volt az 1968-as csehszlovákiai események egyik pillére és mozgatója. Külön kiemelte a média tevékenységét a kritikus augusztusi napokban, amikor az nemcsak szabadon tájékoztatott, hanem a megszállás elleni békés tiltakozásokra is mozgósított.     

A megemlékezésen nem vett részt Milos Zeman államfő és Andrej Babis miniszterelnök, akit tavalyi beszéde alatt kifütyültek. Babis az idén a Twitteren közölt bejegyzésében emlékezett, és "külföldi hatalom inváziójának", valamint "konkrét személyek bűncselekményének" minősítette az 1968. augusztusi csehszlovákiai eseményeket.    

A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának (Szovjetunió Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK) hadseregei 1968. augusztus 21-én rohanták le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva a korabeli szocialista tábor számára veszélyesnek minősített.     

A bevonuló katonaság és a csehszlovák lakosság között számos helyen összetűzésekre került sor. A legvéresebb konfliktus a korabeli Csehszlovák Rádió prágai épületénél játszódott le, ahol 17 civil személy vesztette életét. A megszállást követő hetekben a legújabb kutatások szerint összesen 141 csehszlovák állampolgár halt meg.

MTI