„Az emberi értékek túlélik az embertelenséget” – a roma holokauszt áldozataira emlékeztek

„Az ártatlan áldozatok emléke igazságért kiált, ezért nekünk, mai magyaroknak és romáknak kötelességünk az emlékezés”, mondta Balogh László, a humán bizottság elnöke a Ligetvárosban, ahol a nácizmus cigány áldozatai előtt hajtottak fejet. A magyarországi romákat 1944 őszén kezdték tehervagonokon gyűjtőtáborba szállítani.

A Demokratikus Roma Vezetők Szövetsége második alkalommal tartott megemlékezést a Ligetvárosban. Az itt élők közül – felmenőik révén – többen is érintettek a tragédiában.

– Vannak olyan családok, amelyek még emlékeznek történetekre, és mondják is, mi történt a kávégyárban, ahol a tábor működött, hogyan vitték el őket, miként sikerült megszökni, tehát ez egy élő emlék. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy minden évben, szeptember elején erről megemlékezzünk – fogalmazott Nagy József György, a DRVSZ elnöke.


A roma holokauszt tragédiája generációkon átívelő, élő emlék a Ligetvárosban is (Fotó: Gergely Szilárd)

A roma holokauszt azt bizonyítja, hogy az emberi értékek túlélik az embertelenséget, ugyanakkor beszélni kell arról, hogyan lehet túlélni hittel, emberséggel az iszonyatot, mondta a rendezvény szónoka, Balogh László.


Balogh László: az ártatlan áldozatok emléke igazságért kiált, ezért kötelességünk az emlékezés (Fotó: Gergely Szilárd)

– A cigányságot, a roma társadalmat illetően igenis oda kell figyelnünk az ő érzékenységükre, arra, hogy volt holokauszt – roma holokauszt. Ne legyen holokauszttagadás, ne legyen cigánygyűlölet, és legyen minél több roma értelmiségi. Azt gondolom, ez is egy olyan folyamat, amit lehet jól csinálni – mondta a humán bizottság elnöke.

A magyarországi romákat 1944 őszén kezdték gyűjtőtáborokba szállítani. Erről Sánta Aliz romológus és Kardos Ferenc, a téma kutatója adott rövid történelmi áttekintést, majd a résztvevők megkoszorúzták a Rétfalvi Sándor által készített emlékművet. A téglák a volt kávégyár épületéből származnak, amely egy időben menekült-, majd internálótáborként működött. A falba vésett nevek és évszámok némelyike még ma is jól olvasható.