Juhász Andorra emlékezett az Országos Bírósági Hivatal

Juhász Andor emléktáblájánál rótta le tiszteletét dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, valamint dr. Gyarmathy Judit és dr. Vajas Sándor elnökhelyettes a Bíróságtörténeti Hét keretein belül. A részletekről, és Juhász Andor életútjáról az OBH Kommunikációs Főosztályától érdeklődtem.

Juhász Andor 155 éve, 1864-ben született Kassán. Középiskolai tanulmányait 1874 és 1882 között a jászóvári premontrei rend, kassai főgimnáziumában végezte. Jogot a Kassai Királyi Jogakadémián (1882-1886) és a Budapesti Királyi Tudományegyetemen (1885-1886) hallgatott, jogtudományi doktorrá Budapesten avatták 1887 júniusában.

A joggyakorlatot édesapja ügyvédi irodájában kezdte Kassán. 1886. szeptember 4-én lépett a bírói pályára, mint a kassai törvényszék joggyakornoka. 1888-ban a járásbírósághoz nevezték ki aljegyzővé, 1890. április 14-én pedig a Miskolci Királyi Törvényszéknél foglalta el a jegyzői állást Ortvay Miksa elnöksége idején. A törvényszéknél főként „végtárgyalási” jegyzői teendőket látott el. 1891-ben a Miskolci Járásbírósághoz aljárásbíróvá nevezték ki, a polgári peres ügyek előadójaként járt el.

1892 nyarán – saját kérésére – visszakerült szülővárosába, Kassára, ahol 1893-ban tanácsjegyzőként a Királyi Ítélőtáblához rendelték be. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1898-ban a Kassai Ítélőtábla elnöki titkára, 1901-ben pedig az ítélőtábla bírája lett. 1902-től az ítélőtábla fegyelmi bíróságának póttagja, majd 1905-tól rendes tagja volt.

1906 decemberében a Kúriához rendelték be, ahol kisegítő, majd előadóbíróként öt éven keresztül a IV. tanácsban működött. 1911. augusztus 23-án a Budapesti Királyi Törvényszék elnökévé, majd 1915. július 18-án a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnökévé nevezték ki. 1925. augusztus 11-én a Kúria elnöke lett. Budapesten, 1941. szeptember 25-én halt meg.

Juhász Andor magára köznapi jogászként tekintett, élete során a bírói ranglétrán fokozatosan lépkedett felfelé, így lett a Kassai Járásbíróság aljegyzőjéből a Magyar Királyi Kúria Elnöke. Beszédeinek, publikációinak középpontjában mindig a bírói függetlenség védelme állt, amellyel kivívta bírótársai tiszteletét, ezen kívül vallotta, hogy egy jó bírónak nemcsak függetlennek kell lennie, hanem meg kell őriznie emberségét is.

Az Orlay utcai lakóhelyén 2014-ben elhelyezett emléktábla méltó tiszteletadást jelent a többszörösen kitüntetett főbírónak, és emléket állít kiemelkedő szakmai munkásságának és kiváló személyiségének.

A Bíróságtörténeti Hét nemzetközi konferenciával folytatódott „150 éves a bírói hatalom gyakorlásának kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikk” címmel, ahol neves hazai és külföldi jogtörténészek előadásai voltak hallhatók.

Papp Attila