Kedden jogerősen is elítélhetik az öregezőket: D. A. első fokon 7 év börtönt, míg társa 6 év fegyházat kapott

A Zalaegerszegi Törvényszéken az öregezőkre – D. A. és társára – jogerős ítélet vár, míg a Nagykanizsai Járásbíróságon a közokirat-hamisítással vádolt volt jegyző, Sz. A. első tárgyalási napjára megy.

Első fokon jól megmérték az öregezőket Zalaegerszegen, holnap megkapják a jogerős „jutalmukat” is

2019. február 6. napján, megismételt eljárás során hozott ítéletet a Zalaegerszegi Járásbíróság azon férfiak ügyében, akik még a 2014. és 2015. években, országszerte fosztottak ki szépkorúakat. A büntetőügyről korábban többször is beszámoltunk. D. A. és társa sorsáról első fokon Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin büntetőbíró döntött: előbbi 7 év börtönt, míg társa 6 év fegyházat kapott. Holnap Zala megye törvényszékén megkapják jogerős ítéletüket is: dr. Magyar Károly másodfokú büntetőtanácsa nyilvános ülésen határoz majd az öregezők sorsa felől.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 2014 decemberében elhatározták, hogy idős – 80 év feletti –, megromlott szellemi és egészségi állapotban lévő sértettektől fognak pénzt szerezni. Tervük az volt, hogy a II. rendű vádlott Kaposvárról indulva, kocsival kisebb településekre, idős emberekhez viszi az I. rendű vádlottat, aki magát önkormányzati dolgozónak kiadva csal majd ki pénzt a sértettektől. Volt, akinek azt mondta, nyugdíj-kiegészítést ad az önkormányzat, míg másoknak azt, hogy a forgalomból kivont 10.000 forintos bankjegyeket szedi össze, illetve a sorszámok felírását bízták rá. Hivatkozott arra is, hogy felmérést végez a sértettek megtakarításairól, vagy arról, hogy igényelnek-e ebédszállítást a jövőben.

A vádlottak igyekeztek úgy alakítani a helyzetet, hogy a sértettek rövid időre egyedül hagyják őket – például személyit, illetve nyugdíjas igazolványt, vagy a régi bankjegyek megmutatását kérték –, s ezt kihasználva vitték el az idős emberek otthon tartott pénzét. 2014 decembere és 2015 februárja között a férfiak 8 sértettől összesen 4.040.000 forintot zsákmányoltak, amelyből az eljárás során mindössze 140.000 forint térült meg.

Az I. rendű vádlottat a Zalaegerszegi Járásbíróság bűnösnek mondta ki 6 rendbeli kifosztás, 1 rendbeli társtettesként elkövetett kifosztás és utóbbi kísérletének bűntettében, s őt, mint különös visszaesőt, 7 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. rendű vádlott 5 rendbeli, bűnsegédként elkövetett kifosztás, 1 rendbeli társtettesként elkövetett kifosztás és utóbbi kísérletének bűntette miatt, mint többszörös visszaeső 6 év fegyházbüntetést kapott, valamint 6 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is.

A büntetés kiszabásakor a bíróság az I. rendű vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte, hogy egy esetben a kár megtérült, a vádpontot érintő beismerő vallomását, ugyanakkor súlyosító körülményként a büntetett előéletét, a többszörös halmazatot, illetve a társtettesi elkövetést. A II. rendű vádlott büntetésének kiszabásakor enyhítő körülmény volt többek között a bűnsegédi elkövetői minőség és az, hogy egy esetben a kár megtérült, súlyosító körülmény büntetett előélete, az, hogy különös visszaeső, a többszörös halmazat, valamint a társtettesi elkövetés is.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek, így került a büntetőügy a törvényszék elé.

Meghamisította a dél-zalai kistelepülés jegyzője az önkormányzati ülés jegyzőkönyvét

Kedden az elsőfokú nyilvános első tárgyalására megy a közokirat-hamisítással vádolt Sz. A., aki a nagykanizsai ügyészek szerint – jegyzői minőségében eljárva – meghamisította egy dél-zalai kistelepülés önkormányzati ülésének jegyzőkönyvét. Bűnösségéről dr. Andódi Henrietta bíró dönt majd, a holnapi tárgyaláson Sz. A. és a tanúk kihallgatása várható.

A hamisítás még 2015 novemberében történt: az 50 esztendős férfi vádlott hivatalos személyként, hivatali hatáskörével visszaélve, lényeges tényt foglalt hamisan közokiratba. Az 50 éves Sz. A.egy Nagykanizsa környéki település jegyzőjeként, tanácskozási joggal vett részt a község önkormányzatának képviselő-testületi ülésein és hivatalos személyként, feladatai közé tartozott az ülésen történtek jegyzőkönyvezése is.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény részletesen rögzíti azt, hogy egy önkormányzati ülés jegyzőkönyvének milyen kötelező tartalmi elemei vannak: abban a napirendi pontokat, valamint az előterjesztéseket minden esetben fel kell tüntetni, illetve azt is, hogy az ülésre milyen eljárási rendben került sor. A képviselő-testület zárt üléséről pedig, a jogszabályi előírásnak megfelelően külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A helyi polgármester és az alpolgármester között a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választást követően, 2015 novemberére olyan bizalmi válság alakult ki, hogy a polgármester 2015. november 18-ára képviselő-testületi ülést hívott össze, melyen először nyilvános ülést tartott, majd annak napirendi pontjait megtárgyalva, a nyilvános ülést berekesztette és zárt ülést rendelt el.

Ezen a zárt ülésen a polgármester vezette képviselő-testület az alpolgármesteri megbízás visszavonásáról tárgyalt, illetve hozott határozatot. A zárt ülésen a képviselő-testület titkos szavazással és minősített többséggel vonta vissza az alpolgármester megbízatását, helyette új személyt is választott, a volt alpolgármestert pedig az ügyrendi bizottság tagjának választotta meg.

Az alpolgármesteri megbízás zárt ülésen való visszavonására annak ellenére került sor, hogy a jogszabályok alapján a vezetői megbízás visszavonása esetén zárt ülést tartani kizárólag az érintett kérésére lehetséges, az alpolgármester viszont semmiről nem tudott.

A most vádlottá lett jegyző a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben – a valóságtól eltérően – mindössze két napirendi pont tárgyalását rögzítette, az alpolgármesteri megbízás visszavonására vonatkozó polgármesteri előterjesztést, valamint az emiatt szükségessé váló egyéb intézkedéseket viszont nem a zárt ülésről, hanem a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvben szerepeltette. Ehhez viszont nem volt joga, ezzel meghamisított egy közokiratot.

Mivel a jegyző hivatalos személyként, hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba, ezért, vele szemben a Nagykanizsai Járási Ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat a dél-zalai város járásbíróságán.

Papp Attila