Pénzbüntetést kapott a hamisító: nem jogerős ítélet a meghamisított miniszterelnöki interjú ügyében

facebook megosztás

A Veszprémi Járásbíróság 2019. szeptember 9. napján ítéletet hirdettet annak a férfinek az ügyében, akivel szemben a Fejér Megyei Hírlapban megjelent miniszterelnöki interjú meghamisítása miatt emelt vádat az ügyészség. A részletekről a Veszprémi Törvényszék sajtóosztályát kérdeztem.

Az ügyészség vádirata szerint a vádlott egy több megyei napilapot is kiadó gazdasági társaság munkavállalója volt. A kiadó a hozzá tartozó lapokban miniszterelnöki interjút kívánt leközölni. A vádlott feladata a lapszámok koordinálása volt, így ő nem szerkesztésre, hanem tájékoztatásul kapta meg a cikk nyers változatát.

A leközölni kívánt tartalom annak megszerkesztését követően a szerkesztőség informatikai rendszerében rögzítésre került, az látható volt mindazon munkatársak számára, akik a rendszerbe be voltak jelentkezve. A vádlott az általa használt laptopon az aznap szabadságon lévő külső korrektor felhasználónevével és jelszavával belépett a szerkesztőségi informatikai rendszerbe, majd a Fejér Megyei Hírlap 5. oldalára bemásolt, szerkesztett miniszterelnöki interjú szövegébe több helyen eredetileg nem szereplő félmondatokat írt be. A vádlottnak a cikkel kapcsolatban szerkesztési feladata nem volt, így a szerkesztett és korrektúrázott, a Fejér Megyei Hírlapba bemásolt kész cikkben adatváltoztatásra nem volt jogosult. Nem volt jogosult továbbá arra sem, hogy más nevével és jelszavával lépjen be a rendszerbe, ezzel az volt a célja, hogy a saját személyét leplezze.

A Fejér Megyei Hírlap szerkesztője nem észlelte, hogy a kész szövegen utóbb módosítás történt, ezért a vádlott által jogosulatlanul módosított szöveget továbbította a nyomda felé. A Fejér Megyei Hírlap a módosított interjú szövegével jelent meg.

A vádlott az eljárás során mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A Veszprémi Járásbíróság elsőfokú ítéletében  - lényegében a váddal egyező tényállás alapján – a vádlottat bűnösnek mondta ki információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettében, ezért a vádlottat 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, melynek egy napi összegét 2.000,- Ft-ban határozta meg, vagyis a pénzbüntetés összege összesen 240.000,- Ft. A bíróság kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére is, melynek összege meghaladja az egymillió forintot.

A járásbíróság ítéletének szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az ügyben beszerzett informatikai szakértői vélemény alapján objektív módszerrel megállapítható volt, hogy a vádlott számítógépével, az aznap szabadságon lévő külső korrektor felhasználónevével került átírásra az interjú szövege. Erre tekintettel a bíróság vizsgálta, hogy a géphez ténylegesen kik férhettek hozzá. A szakértő kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy távoli asztal hozzáféréssel bárki elérhette volna a vádlott számítógépét.

A bíróság vizsgálat tárgyává tette, hogy harmadik személy mennyiben férhetett a számítógéphez. E körben nem merült fel olyan személy, akinek ténylegesen lehetősége lett volna a számítógépet használni. A bíróság álláspontja szerint a vádlott bűnösségét támasztja alá az is, hogy a vádlott a számítógépről nagyszámú fájlt törölt, többek között az átírt interjút tartalmazó fájlt is, amelynek a törlése annak a személynek állhatott az érdekében, aki az átírást megvalósította.

Az ügyben beszerzett szakértői vélemények azt is kizárták, hogy a vádlott számítógépének a munkáltató általi elvétele és a nyomozó hatóság általi lefoglalása közötti időben annak tartalmát manipulálták volna. A bíróság megállapította, hogy a vádlottnak az interjú megváltoztatására és más felhasználó nevében való belépésre nem volt jogosultsága.

A bíróság a büntetéskiszabás során enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy a vádlott büntetlen előéletű, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint a jelentős időmúlást. Erre tekintettel a büntetési célok eléréséhez elegendőnek találta a pénzbüntetés kiszabását.

Az ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére súlyosításért, a pénzbüntetés napi tételének számának felemelése, valamint lapszerkesztői foglalkozástól való eltiltás iránt jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

Az ügy másodfokon, a Veszprémi Törvényszéken folytatódik.

Papp Attila

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.