Wágner Gyula az igazságügyi tárca „házi építésze”

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Wágner Gyuláról, a neves építészről elnevezett programjában évente többször is felméri a bíróságok fejlesztésekre, felújításokra vonatkozó igényeit. „Mint arról már korábban számot adtunk, számos bíróságon, törvényszéken történtek a program keretében fejlesztések az elmúlt években” – tudtam meg az OBH Kommunikációs Osztályától, majd a témával kapcsolatos részletekről is érdeklődtem.

Ki is volt Wágner Gyula és mely épületek tervei köthetők a nevéhez? Wágner Gyula, műépítész, 1851-ben született Pesten, egy építészcsalád harmadik gyermekeként. Nem csak édesapja, de több testvére is építészettel foglalkozott. A budapesti Királyi József Műegyetem hallgatója volt, majd a bécsi Műegyetem mérnöki fakultásán folytatta tanulmányait, azt követően pedig a bécsi Képzőművészeti Akadémián töltött el hét szemesztert. Ez az időszak meghatározó volt épületeinek formavilága szempontjából.

Tanulmányait követően édesapjával és testvéreivel közösen saját építészirodát működtettek.

Az 1880-as években már tervező építészként dolgozott, ebből az időszakból nevéhez köthető a szegedi Csillagbörtön, továbbá számos bírósági és büntetés-végrehajtási épület is. Éppen ezért az igazságügyi tárca „házi építészeként” tartották számon.

Néhány kivételtől eltekintve (Rákospalotai Leánynevelő, Egri Törvényszék) terveire az eklektikus építészeti stílus (historizmus) volt jellemző. Szimmetrikus elrendezésre törekedett az épületek főhomlokzatának kialakításánál és az adott terület beépítésénél is (Szegedi Börtön, Budapesti Gyűjtőfogház). Az általa tervezett épületek jellemzően jól beilleszkedtek az adott város összképébe és a kor technikai újdonságait is – mint például központi fűtés, villanyvilágítás, felvonókészülék- tartalmazták.

Csaknem három évtizeden keresztül foglalkozott a magyarországi igazságügyi épületek tervezésével – többek között a gyulai, a szolnoki, a kecskeméti és a nyíregyházi Törvényszék tervezésével is –, utolsó munkája pedig az egri Törvényház volt, 1906-1908 között.

Az első világháborút követően Bécsben élt, itt is hunyt el 1937-ben.

Összegzésképpen leszögezhető, hogy, habár Wágner Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia korának Magyarországán nem számított olyan „sztárépítésznek”, mint például Ybl Miklós vagy Steindl Imre, munkássága koránt sem volt elhanyagolható.

Papp Attila