63 MILLIÁRD KANIZSÁRA: amerre az ember néz, fejlődést lát…

Az elmúlt időszakban összesen 63 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett Nagykanizsára. Ebből a pénzből – többek között – óvodák, bölcsődék, utak, közterületek újultak meg, látványosan fejlődött a Csó-tó, játszóterek, műfüves pályák készültek, s összességében komfortosabb, modernebb, szebb lett a város.


A szabadidő-sportolók örömmel vették birtokba a Csó-tónál elkészült új futó- és kerékpáros sétányt

Bár az ember hajlamos a jót nem észrevenni – különösen, ha sanda politikai érdekei mást diktálnak –, de a tényekkel vitatkozni csak maximum hazugságcunamival lehet. Ám a háryjánosok kora – és ebben nincs semmilyen, esetleges névhasonlóságon alapuló utalás, még mielőtt valaki megint elrohanna jogászkodva a választási bizottsághoz… – talán lejárt, illetve jobb ezt a figurát megőrizni színházi keretek között, hiszen oda való.

A tények viszont makacs dolgok – és ellenőrizhetők…

SZÁZMILLIÓK A GYEREKEKÉRT


A Bolyai-iskola műemlék épületének rekonstrukciója több mint 200 millió forintból valósult meg

Az elmúlt években több mint 620 millió forint értékben újultak meg oktatási-nevelési intézmények. Több mint 70 kisebb-nagyobb beruházás valósult meg ebből a pénzből, kényelmesebbé, biztonságosabbá téve a kanizsai ifjak életét. Van, ahol nyílászárókat, mosdókat cseréltek, akad, ahol teljeskörű rekonstrukció zajlott. Volt fejlesztés például a Bolyai, a Palini, a Miklósfai, a Kiskanizsai, a Zrínyi, a Hevesi, a Kőrösi, a Péterfy, a Thúry, a Batthyány, a Mező és a Cserháti iskolában, a Vackor, az Attila, a Kertvárosi, a Kossuth, a Rózsa, a Hevesi és a Hétszínvirág tagóvodában és több bölcsődében is.

INTÉZMÉNYEK, ÉPÜLETEK


A kórház, több projektben, 6 milliárd forintból újult meg

Az elmúlt két önkormányzati ciklusban mintegy 30 közintézmény és épület újult meg, több mint 7 milliárd forintból. A Kanizsai Dorottya Kórházban például új sürgősségi osztály épült, korszerűsítették a diagnosztikai berendezéseket és a műtéti tömböt, de kisebb-nagyobb beruházások voltak például az Egyesített Szociális Intézményben, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központban, a kiskanizsai egészségházban, a Garay utcai és a miklósfai orvosi rendelőben. Megújult – a teljesség igénye nélkül – a bagolai, a fakosi és a kiskanizsai művelődési ház, a Tripammer úti és a kiskanizsai ravatalozó, továbbá számos, Kanizsa ékességének számító épület, palota is, együttműködésben az ott élőkkel, vállalkozókkal.

SZABADIDŐPARK A CSÓ-TÓNÁL


A Csó-tó új játszótere a gyerekek, családok kedvencévé vált

Az utóbbi esztendőkben a kanizsaiak régi vágya vált valóra azzal, hogy közel 500 millió forintból új életet lehelt az önkormányzat a korábban elhanyagolt területbe, s ezzel megkezdődött a Csó-tó reneszánsza, amely ma ismét népszerű családi és szabadidős helyszín. Elkészült az élmény-játszótér, a tavat körbeölelő futó- és kerékpáros sétány, van felnőtt fitnesz park, illetve otthonra leltek itt a kajak-kenusok, a lovasok, a hajómodellezők, a Spartan Race szervezői pedig már két alkalommal is hoztak ide tízezreket megmozgató futamot, de a terület fesztiválhelyszínként is jól vizsgázott tavaly.

ELŐRELÉPÉS A GAZDASÁGBAN IS


Aki akar, dolgozhat. 1.300 új munkahely jött létre a városban, és a bővülés folyamatos

Kanizsán 2010-ben 8,9 százalék volt a munkanélküliség, ami 2018 végére 3,8 százalékra javult. A városban a nyilvántartott álláskeresők száma a kilenc év alatt 3,1 ezer főről 1,2 ezer főre esett vissza. Mindez a határozott kormányzati gazdaságpolitika mellett annak is köszönhető, hogy Kanizsa, a nyugodt építőmunkájával, kedvező környezetet teremt a befektetőknek, illetve a már itt működő vállalkozásoknak a bővítésre. Ennek eredménye, hogy 1.300 új munkahely jött létre a városban.

Eközben az új ipari park kialakítása is megkezdődött, ennek első lépéseként elindult az autópálya-felhajtó mellett a területet megnyitó körforgalom építése. A következő két évben 200 hektárnyi új iparterület létesül, amely további cégeket, befektetőket vonz a városba, s ösztönzi a munkahelyteremtést.

UTAK, JÁRDÁK


Járdák és utak tekintetében is sokkal jobb képet mutat Nagykanizsa, mint néhány évvel ezelőtt. Ezekre négy milliárdot költött a város

A közhangulat egyik fontos tényezője az infrastruktúra. E tekintetben a korábbi évtizedekben alig történt előrelépés, ám az elmúlt években jelentős fordulat volt, hiszen a város 4 milliárd forintot költött utak, járdák felújítására, ami meglátszik a városképen.

Számos út és utca kapott új burkolatot, így például az Arany János és környéke, a Sugár és Rozgonyi úti csomópont, a Bagolai út és buszforduló, a Miklósfai és a Damjanich utca, a Munkás utca, a Bagolai sor, a Dobó István utca, de javult a Szentgyörgyvári hegy és Förhénc zártkerti útjainak állapota is. Emellett megépült a 61-es elkerülő, elindult a Platán sor és a Principális híd felújítása, amit további szakaszok felújítása követ.

Több mint 18 szakaszon járdafelújítás történt, így a Május 1., a Bedő Albert, a Csokonai, az Őrtorony, a Balatoni, a Sugár, a Szent Imre, a Bajcsi-Zsilinszky, a Városkapu, a Kisrác, a Kisberki, a Templom tér, az Alkotmány, a Tőzike, a Gárdonyi, a Kinizsi utcában, de a Miklósfa utcától a temetőig is jobb a helyzet a korábbinál, most pedig a Platán sor a munkák helyszíne.

A parkolási helyzet is jobb lett, hiszen több új területen, a Városkapu körúton, Sáncban, a Platán soron és a Rózsa utcában is volt ilyen jellegű beruházás, és a sor a Rákóczi és Hunyadi utca csomópontjával, valamint a Petőfi utcával bővíthető.

Mindezek mellett buszvárók és gyalogátkelők létesültek, például a Dózsa György úton, Nagyfakoson, az Alkotmány utcában, és biztonságosabban kelhetünk át a Postakert utcai csomópontnál, a Magyar utcán és a Kalmár utcai körforgalomban is.

A 63 milliárd forint fejlesztési forrásból, mindezeken túl, a teljesség igénye nélkül, játszóterek, műfüves pályák épültek, számos kerékpáros fejlesztés történt, ami az aktív turizmust is megalapozza, teljesen megújult a belváros, ahová élet költözött, és megannyi olyan beruházás kezdődött, vagy indul hamarosan, amelyeknek köszönhetően még jobb lesz Nagykanizsán élni.

BŐVÜLŐ TURIZMUS


Sok helyen érzékelhetően javult a helyzet

És hogy erre mások is felfigyeltek, azt bizonyítja, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt 5 évben másfélszeresére emelkedett az ide látogató turisták száma, több mint 12 ezerrel több vendég keresi fel egy évben a várost, mint korábban. Nagykanizsa turizmusának növekedése még a kimagasló magyar átlagot is meghaladja: a fél évtizeddel ezelőtti adathoz képest 63 százalékkal több külföldi vendéget fogadnak a város szálláshelyei.

Péter Árpád