A közigazgatási eljárásokban is egyre több az eredményes bírósági közvetítés
Negyedik alkalommal rendezte meg az Alternatív Vitarendezési Konferenciát az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Békéltető Testület. A kétnapos, nemzetközi esemény ebben az évben a családi vállalkozások és az alternatív vitarendezés témáját járja körbe. A részletekről az Országos Bírósági Hivatal Kommunikációs Főosztályától érdeklődtem.
2012 óta – 2019 első félévéig – 5300 bírósági közvetítői eljárás zajlott le a magyar bíróságokon, amelynek több mint a fele megegyezéssel zárult – emelte ki a bírósági közvetítés eredményeit köszöntőjében az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. Dr. Vajas Sándor hozzátette: az elmúlt években a jogalkotó is felismerte az alternatív vitarendezés jelentőségét, így 2018 óta a polgári ügyek mellett már közigazgatási ügyekben is van lehetőség közvetítői eljárásra.
A bírósági közvetítés jelenleg 70 bíróságon érhető el, az eljárásokban több mint 180 bíró, bírósági titkár dolgozik, a közigazgatási területen pedig 30 bíró és titkár szerezte meg a közvetítéshez szükséges képesítést – hangsúlyozta Vajas Sándor. Az eredményes közvetítéshez a képzés rendkívül fontos, ezért is hirdette meg az OBH a Werbőczy Universitas ösztöndíjat, amely 100 bíró szakjogászi képzését támogatja. Az idei pályázók közül húszan alternatív vitarendezés – közvetítői szakjogász képzésen vesznek részt, Győrben.
Dr. Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köszöntőjében kiemelte: az alternatív vitarendezés egyre nagyobb teret ölt, így a családi vállalkozások számára is lehetőséget jelent a pereskedés elkerülése érdekében. A Pénzügyi Békéltető Testület 2011 óta 30 ezer ügyfélnek segített, és a békéltetés 40 százalékában egyezség született a felek között.
Dr. Szomolai Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója beszédében az alternatív vitarendezési fórumok népszerűsítését és a hazai vitarendezési kultúra fejlesztésének fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta: ha ezek a vitarendezési fórumok eredményesen működnek, az az állami intézményrendszert tehermentesíti. Hozzátette: az alternatív vitarendezéssel szemben egy per lezárja ugyan a vitát, de nem oldja fel az érintettek között húzódó feszültséget.
Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családpolitikáért felelős helyettes államtitkára „A család, mint vállalkozás” című előadásában a család és a családi vállalkozás között vont párhuzamot. Kiemelte az EMMI által évről-évre meghirdetett Családbarát Munkahely pályázatot, amely a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint a családbarát szemlélet terjedését szeretné elősegíteni. Az EMMI pályázatán egyébként évek óta sorra nyernek a hazai törvényszékek és ítélőtáblák.
A magyar családi vállalkozások problémáit sorakoztatta fel előadásában dr. Rudas László, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke, aki szerint a generációváltás, a vállalati vagyon sorsa, vagy éppen a családtagok foglalkoztatása során is számos olyan vitás helyzet adódik, amit egy külső, alternatív vitarendező fórum oldhat fel. „Egy rossz béke is jobb, mint egy győztes háború” – fogalmazott.
A IV. Alternatív Vitarendezési Konferencia foglalkozik a kis és középvállalkozások jogi útvesztőivel, bemutatja a hazai békéltetés rendszerét, pódiumbeszélgetésen részletezi a családi vállalkozásokban tapasztalható konfliktushelyzeteket, de horvát, ukrán és grúz előadók segítségével az alternatív vitarendezés nemzetközi gyakorlatába is betekintést ad.
Papp Attila