A közös emlékezés elengedhetetlen a nemzeti összetartozás szorosra kovácsolásához

Ma nem egy közösségkovácsoló győzelmet, lelket emelő dicsőséget ünneplünk, hanem olyan eseményt gyászolunk, amely éledező nemzetünket és legnagyobbjainkat sújtotta porba. Egy szabadságáért és szuverén létezéséért küzdő nép hős fiait ragadta el megalázó kegyetlenséggel a birodalom, hogy fenntartsa roskadozó alapjait, operettbe illő kulisszáit – mondta Balogh László, a humán bizottság elnöke az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésen. Beszédében Balogh László kiemelte: a magyarság nem genetika, vagyis öröklődés kérdése, hanem tudatos sors és kultúra vállalása. - Nem a közös nyelv, nem az együtt megélt történelem volt, ami egybeforrasztotta a Kárpát-medence népeit, nem apáról fiúra szálló öröklődés, hanem az erkölccsel, hittel, gerinccel és bátorsággal vágyott szabadság és a nemzet eszménye - mondta Balogh László, a humán bizottság elnöke.

A humán bizottság elnöke hangsúlyozta, a közös emlékezés elengedhetetlen a nemzeti összetartozás szorosra kovácsolásához, hogy ne csak a múltban, a jelenben is felvállaljuk sorsunkat. - „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ez a valahol pedig éppen itt van, Európa közepén, a Kárpát-medencében, Magyarországon és Nagykanizsán. Mert itt álmodtak az álmodók, itt éltek, kik cselekedtek, és itt haltak, kiknek halniuk kellett a szabadságunkért: fajtól, nemtől, nemzetségtől függetlenül, keresztényként, európaiként, István király örököseként – fogalmazott Balogh László. Az Aradi Udvarban a Hevesi Sándor Általános Iskola diákjai emlékműsort adtak elő, majd a rendezvény résztvevői elhelyezték a tisztelet és a hála koszorúit. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjait 170 éve végezték ki Aradon, gróf Batthyány Lajost, Magyarország első kormányának miniszterelnökét a retorzióval egy napon agyonlőtték Pesten.