A művészet erejével öltené össze az elszakított nemzetrészeket

2019. okt. 5.

Egy üveg bor vagy egy színes magazin ára – havonta ennyi támogatást kér mindössze kétszáz jó szándékú embertől a Rákász Gergely Alapítvány. A Nagykanizsán is rendszeresen fellépő koncertorgonista célja, hogy a kisebb magyar településeken – határon innen s túl – rendszeresen legyenek hangversenyek. Azt reméli, hogy ezek az események a kultúra fellendülése mellett a magyarság megmaradását is szolgálhatják hosszú távon.


Rákász Gergely: Havonta egy üveg bor vagy egy doboz cigaretta árával segíthetünk a nemzet tagjainak életkörülményein (Fotó: Gergely Szilárd)

Látványos előadásai alkalmával az ország számos pontján megfordul Rákász Gergely. A kisebb-nagyobb városok mellett pedig gyakran olyan kis falvakba is eljut, akár a határon túl, ahol még a madár sem jár – vagy ha a madár igen, művészek nem nagyon. A koncertorgonista ezen szeretett volna változtatni, amikor tavaly életre hívta alapítványát.

– Szívbe markoló volt hallgatni a helyi lelkészeket vagy polgármestereket, amikor az előadás után azzal fordultak hozzám: „Művész úr, ön most itt volt, koncertet adott, aminek nagyon örülünk, de a következő száz évben megint nem történik majd semmi.” Ilyenkor könnyek közt azt is elmesélik: a legjobbak már elmentek, a jók is összecsomagoltak, és a faluban maradt egy sérült közösség, amely nem biztos, hogy képes újrateremteni önmagát.

Rákász Gergely szerint, ahol a magaskultúra képviseltetve van, és szerveznek programokat, oda szívesen visszatérnek az emberek, még akkor is, ha közben tettek egy kört Berlinben vagy Londonban. Elég, ha csak hárman visszahozzák azt, amit külföldön tanultak, azért, hogy a szülőföldjükön indítsák be az életüket, mondja. Beszélgetett olyan lánnyal, aki a svájci karrier helyett végül mégis otthon kezdett vállalkozásba, s döntésében az is közrejátszott, hogy ugyanolyan színes kulturális kínálat várta, mint külföldön. A művész honlapján azt írja: „Minden megvalósult koncertre úgy tekintek, mint egy-egy öltésre két elszakított nemzetrész között a művészet erejével”.

– Az jutott eszembe, akár az én feladatom is lehetne az, hogy ezeken a helyeken legyenek kulturális események – meséli. – Végül is megvannak mindkét oldalon a jó kapcsolatok: tudom, hová szeretnék hangversenyeket vinni, és tudom, kik azok a művészek, akik partnerek lehetnek ebben. Az első szóra mellénk állt többek között a Kossuth- és Liszt-díjas Bogányi Gergely, a Virtuózokból ismert Boros Misi vagy a jazz-zongorista Sárik Péter, az alapítvány védnöke pedig Zichy Eszter grófnő és Tolvaly Ferenc író.

Amikor Amerikában élt, Rákász Gergely azt látta, hogy az ottaniak, ha nagyon szeretnének valamit elérni, közösen összefognak, és megvalósítják, nem pedig külső segítségre várnak. Ebben a szellemben gyűjt most forrásokat az alapítvány.

– Természetesen a nagyobb támogatások elől sem ugrunk félre, de alapvetően az a célom, hogy találjak kétszáz olyan embert, aki havonta egy üveg bor, egy doboz cigaretta vagy egy színes magazin árával támogatja a munkánkat. S akkor elmondhatja azt is: nemcsak kesergett egy nemzet élethelyzete felett, hanem egy picit javított is valakinek – vagy ha nagyban nézzük, a nemzetnek – az életkörülményein. Egyszer beszélgettem egy székelyudvarhelyi fiúval, aki utána azt mondta nekem: aznap inkább nem játszik a számítógépen, hanem gyakorol egy kicsit. Egy évvel később, amikor újra találkoztunk a koncertemen, úgy játszott, mint kevesen…

A Rákász Gergely Alapítványt személyesen is lehet támogatni. A Nagykanizsán rendszeresen fellépő művésszel legközelebb október 13-án 18 órától találkozhat a közönség a Kálvin téri református templomban, ahol a Lords of the Organ harmadik évadának műsora csendül fel.

– A műsor keretét idén is az évfordulós zeneszerzők adják, valamint a kihagyhatatlan és közönségkedvenc Bach. Tőle most egy „csikókori” művet játszom, egy jó hosszú pedálszólóval. Az ifjú Bachnak ekkor még minden vágya az volt, hogy elnyerje a hallgatóság tetszését, szerintem miközben ezt a darabot adta elő, a válla felett tekintgetett hátra, hogy nézik-e, amit csinál. Izgalmas dolog ez, mert tíz év múlva már fütyül arra, nézik-e, ő akkor már csak a Jóistennek referál a zenéjén keresztül.

A kanizsai koncerten felcsendül Händel Tűzijáték-szvitje, és szó lesz arról, hogy az élet több területén is zseninek bizonyuló művész hogyan csavarja az ujja köré a kor talán egyik legellenszenvesebb figuráját, II. Györgyöt, Anglia királyát. A Rákóczi-év apropóján repertoáron lesz még egyebek mellett a Berlioz-féle Rákóczi-induló és Gustav Holst Jupitere abból a Bolygók szvitből, amelyből a mai napig számtalan filmzenéhez merítenek inspirációt, a Csillagok háborújától kezdve a Gladiátoron át a Harry Potter-mozikig.

Nemes Dóra