Az Adria partjáról jöttek: zadari bírók ismerkedtek a magyar igazságszolgáltatással

25 fős horvát bírói delegációt látott vendégül a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) és a Fővárosi Törvényszék (FT) 2019. október 24. és 25. napjain: a részletekről az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Kommunikációs Főosztályát kérdeztem.

A delegáció fogadásában részt vett dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke, valamint Spannerné dr. Csatári Zsuzsanna, a Székesfehérvári Törvényszék elnökhelyettese, akik horvát nyelven köszöntötték a résztvevőket.

A szakmai programok előtt dr. Osztovits András, a MIA igazgatója köszöntötte a megjelenteket, és reményét fejezte ki, hogy a tartalmas előadások során hasznos információkkal gazdagodhatnak a delegáció tagjai. Ezt követően dr. Bicskei Tamás, az OBH bírósági fogalmazója a magyar bírósági szervezetrendszer működését mutatta be, majd dr. Bicskei Ferenc elnök úr horvát nyelven is tájékoztatta a résztvevőket.

A horvát bírák érdeklődésének középpontjában a hazai bírói illetményrendszer, az ügyterhek eloszlása, és a különböző sajtóorgánumokkal történő kapcsolattartás állt.

A delegáció szakmai programja a Fővárosi Törvényszéken folytatódott, ahol dr. Juhász Dorottya, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírósági titkára tartott előadást a törvényszék felépítéséről és működéséről. A törvényszéki program befejeztével a delegáció tagjai elégedettségüket fejezték ki új tapasztalataik birtokában.

Az eseményen Hrvoje Viskovic és Tomislav Bago horvát bírákkal készített rövid interjút a Kommunikációs Főosztály, ebből idézünk most.

Honnan érkeztek, mi a benyomásuk a magyar bíróságokról?

Hrvoje Viskovic: „A Zadari Városi Bíróságon ítélkezem polgári bíróként. Magyarország gyönyörű, már többször jártunk itt, de ez az első alkalom, hogy a bíróságot is alkalmunk nyílt megtekinteni. Nagyon hasonló a horvát bíróságokhoz.”

Tomislav Bago: „A Zadari Törvényszéken büntetőbíró vagyok. A két ország bírósági épületei nagyjából egy időben, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején épültek, ezért szerkezetileg és építészeti szempontból is sok közöttük a hasonlóság. Érdekes előadást hallottunk a magyar bírósági szervezet felépítéséről, ez szintén nagyobbrészt hasonló a horváthoz: elsőfokon egyesbírók ítélkeznek, másodfokon három bíróból álló tanácsok járnak el nálunk is. Apró különbség például, hogy Horvátországban a cégbírósági feladatokat külön bíróságok végzik, míg Magyarországon ezek az egyes törvényszékekhez vannak rendelve.”

Hrvoje Viskovic: „A Magyar Igazságügyi Akadémián elhangzott szakmai előadások után látogattuk meg a Fővárosi Törvényszéket, aminek a díszterme kifejezetten lenyűgöző. Ott is értékes előadásokat hallhattunk, az egyiken hangzott el például az, hogy Magyarországon már nem működik esküdtszék. Horvátországban az esküdtszék jelenleg még szűk körben részt vesz az ítélkezésben, de szerepük egyre csökken és hamarosan el is fog tűnni teljesen.”

Melyik része tetszett leginkább a szakmai programnak?

Tomislav Bago: „A Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termének meglátogatását emelném ki, lenyűgözően szép, impozáns bírósági terem.”

Hrvoje Viskovic: „A Magyar Igazságügyi Akadémia épülete impozáns és modern; úgy láttuk, hogy minden nagyon jól szervezett. A szakmai programot dr. Osztovits András igazgató szervezte, vele délelőtt nyílt alkalmunk egy rövid beszélgetésre. És örömünkre szolgált, hogy ápolhattuk az évek óta tartó szakmai kapcsolatot Bicskei Ferenccel, a Kecskeméti Törvényszék elnökével.”

Papp Attila