De ez már vagy 10 esztendeje történt, nem is emlékszem rá!

2019. okt. 30.

Több olyan ok is létezik, amely miatt egy bűncselekmény elkövetője utóbb nem lesz megbüntethető: ezek egyike az elévülés. Bármely büntethetőséget megszüntető okról is legyen szó, valamennyi ilyen ok esetében a tettes elköveti ugyan a bűncselekményt, de utóbb bekövetkezik egy olyan körülmény, amely akadályát képezi a büntetőjogi felelősségre vonásának, azaz a tettes megbüntetésének.

A bűncselekmény elkövetése óta eltelt időnek a büntetőjogi felelősségre vonásra komolyan kiható következményei vannak. Egyrészt az idő múlásával a bűncselekmény felderítése és bizonyítása nyilvánvalóan egyre nehezebbé válik (például a tanúk meghalnak, emlékezetük elhomályosul, a bizonyítékok elkallódnak). Másrészt a bűncselekmény elkövetése után eltelt hosszabb időtartam, egyértelműen negatívan befolyásolja a büntetés célját is. Ilyenkor – különösen akkor, ha az elkövető életvitelében kedvező változások következtek be (munkát talál magának, családja lesz, megtalálja a helyét az életben, a társadalomban) – a büntetésnek már egyre kisebb haszna, de egyre több kára lesz, és nemcsak a tettes, hanem bizony a társadalom szempontjából is, hiszen a polgárok már régen napirendre tértek a történtek felett. A „már megnyugodott dolgokat nem érdemes felbolygatni” tétel azonban csak akkor érvényesülhet, ha a bűncselekmény elkövetése óta nem csupán egy, vagy két év, hanem valóban hosszabb idő telt el.

Tehát a bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonhatósága, vagyis a büntethetősége az idő múlásával egyre jobban megnehezedik, egyre inkább értelmetlenné válik, majd végül elévül. Ez az elévülési idő a magyar jogban az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő, de legalább öt év. Mit jelent ez? A zugírászatot alapesetben kettő évig, minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. Azonban ahhoz, hogy a zugírászatot elkövető megmenekülhessen a börtön elől, minimum öt évig idegeskedhet azon, hogy az általa elkövetett zugírászat miatt nem indul-e büntetőeljárás. Ha a bűncselekmény elkövetése után eltelt az öt év, és még mindig nem kopogtattak a rendőrök az ajtaján, csak akkor nyugodhat meg, hiszen csupán ekkortól nem lesz büntethető.

A legsúlyosabb bűncselekmények esetében – tekintettel azok társadalomra való fokozott veszélyességére – azonban az elévülés nem következik be, vagyis e bűncselekmények elkövetőjét az elkövetés időpontjától függetlenül mindaddig, amíg életben van, felelősségre lehet és kell is vonni. Így egyáltalán nem évülnek el Magyarországon az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények, úgyszintén az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények sem.

Illetve létezik még egy kivétel: az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni – vagyis a szexuális – bűncselekmények esetében, ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne, akkor az elévülési idő meghosszabbodik e személy, vagyis a sértett huszonharmadik életévének a betöltéséig.

Az elévülést félbe is szakadhat. Félbeszakítja azt a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen, a bűncselekmény miatt foganatosított bármilyen büntetőeljárási cselekménye. Ez azért nagyon fontos, mert a félbeszakítás napján az elévülés határideje újrakezdődik. Azaz, hiába telt már el például majdnem az öt év, ha az elévülés félbeszakad, akkor az olyan, mintha még nem telt el volna egyetlen nap sem, és a számolás újrakezdődik a nulladik naptól. Illetve, ha a büntetőeljárást felfüggesztik, akkor a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít bele, vagyis, a felfüggesztés alatt a „számláló” nem megy, nem számol.

Végül néhány európai példa: Svájcban 30 év elteltével szűnik meg az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények büntethetősége, 15 év elteltével akkor, ha a bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A többi bűncselekmény esetében az elévülési idő 7 év. Németországban szintén 30 év az életfogytig tartó büntetéssel fenyegetett cselekmények elévülési ideje, a többi bűncselekmény esetében ez az idő 3 és 20 év között változik. Az osztrák büntető törvénykönyv először arról rendelkezik, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények büntethetősége nem évül el. Ezt követően az elévülési idő tartamát a bűncselekmény büntetéssel fenyegetettségéhez igazítottan egy és húsz év között állapítja meg.

Papp Attila