HENT: leginkább az alacsonyabb ár miatt vesznek hamisítványokat a fiatalok

A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90%-uk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

A Strand Fesztivál látogatóival készített idei felmérés a hamis termékekkel kapcsolatos attitűdöket és ismereteket térképezte fel. Az eredmények alapján a válaszolók több mint fele (55,2%) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5%) ezt egy vagy több alkalommal is megtette, közülük kétharmad arányban (67,8%) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1%) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók egyötöde (20,3%) a boltok, áruházak polcairól vette meg a hamis, vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban: a hamis terméket fogyasztók több mint egyharmadának döntését (37,7%) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Az ő körükben a válaszadók 93%-a azt állította, hogy amennyiben az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.

Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától elriasztó legfőbb tényezőt azok rossz minősége jelenti: a nem vásárlók 71,2%-a, a vásárlók közel 60%-a jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve jótállás elvesztése.

„Az idei és a tavalyi eredményeket összevetve nem történt jelentős változás a visszatartó tényezők tekintetében. Optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontos, hogy minél erőteljesebben felhívjuk a figyelmet az ezzel járó egészségügyi és anyagi kockázatokra” - hangsúlyozta dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

A HENT és a TÁRKI közös kutatása arra is kíváncsi volt, hogy a hamis, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59%-a az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, közel 30%-a pedig a fogyasztókat tartja leginkább a hamisítás kárvallottjainak. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók minden évben az eredeti termék előállítóját, másodsorban pedig a fogyasztót tartják a hamisítás legnagyobb károsultjának, míg az egyéb gazdasági és társadalmi károknak jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget.

A felmérés a fiatalok étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos attitűdjeire is rákérdezett: a válaszadók több mint háromnegyede (76,5%) tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják (pl. vitaminokkal, ásványi anyagokkal), ami közel tíz százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi eredményhez képest. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadók több mint fele (54,4%) már szedett életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt, ami a tavalyi 47%-hoz viszonyítva kézzelfogható emelkedést mutat.

„Ez a javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a fiatalok körében emelkedik a fogyasztói tudatosság, ami az egészséges életvitel szempontjából sem mellékes, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk a tájékozottságuk növelését” – emelte ki Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke.

A demográfiai változókat is figyelembe véve azt látjuk, hogy a nők nagyobb arányban (59,4%) válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy fogyasztottak-e étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, mint a férfiak (49%). Érdekes továbbá az is, hogy általában az életkor, valamint az iskolai végzettség előrehaladtával párhuzamosan az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik. Az előbbi, demográfiai kategóriánál ráadásul egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk az elmúlt évben: a 18-22 évesek 46,7%-a, a 23-30 évesek 60%-a, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 65,4%-a szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt. Ez a legfiatalabbaknál több mint 15, az utánuk levőnél 8, míg az idősebbeknél 2 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta.  

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban idén is az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (62,7%), ami egyébként két százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb: 51% és 39%. Az előbbi korcsoportnál ez 18 pontos ugrást, utóbbinál viszont közel hatpontos csökkenést jelent tavalyhoz viszonyítva.