Ilon Gábor, a magyar régésztársadalom egyik kiemelkedő alakja tartott előadást a Thúry György Múzeumban

Az érdeklődők a Kárpát-medence és a Kelet-Mediterráneum bronzkori kapcsolatáról végzett kutatását ismerhették meg.

A rézkortól egészen a római kor végéig betekintést kaphatnak az érdeklődők Dél-Zala évezredeibe a Thúry György Múzeumban. Ez a gazdag leletanyag, valamint egy tervezett kiállítás ihlette az intézmény vezetőit, hogy elhívják Ilon Gábort Nagykanizsára. – Úgy gondoltam, hogy a régészeti gyűjteményünk bemutatásának egy fontos szelete kapcsolódik ahhoz a történethez, amit Ilon Gábor bemutat. Erre vártunk, ez egy kiinduló pontja lesz a jövő évben vagy két év múlva rendezendő, nagyszabású bronzkori kiállításnak, ami a Thúry György Múzeum gyűjteményének darabjait mutatja majd be – mondta Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.


A Kárpát-medence és a Kelet-Mediterráneum bronzkori kapcsolatáról tartott előadást Ilon Gábor

Ilon Gábor nemrégiben a műemlékvédelem érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért állami elismerésben részesült. A várpalotai születésű régész nevéhez fűződik az egykor egész Európában egyedülállónak számító régésztechnikus-képzés megalapítása is. Ilon Gábor előadásából kiderült: különböző kutatások szerint igazolható, hogy Elő-Ázsia és Közel-Kelet lakói már Kr.e. 1500 és 1000 között is kereskedelmi kapcsolatban lehettek a Kárpát-medencében élő népekkel. Ha áttételesen is vagy esetleg direktbe, de léteztek kapcsolatok a Kárpát-medence és az úgynevezett termékeny félhold területe, azaz a Kelet-Mediterráneum között. Tehát a Balkán, Anatólia, Egyiptom és a szigetvilág területéről van szó. De még nagyon messze vagyunk attól, hogy valaha is eljussunk oda, hogy kész tényeket tudjunk mondani az érdeklődő embereknek, olvasóknak. Lehet, hogy soha nem is lesz ilyen fogalmazott az elismert régész. 

Péntek délután ismét sok érdeklődőt várnak a múzeum munkatársai, hiszen Inspirációk címmel, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművészek munkáiból nyílik tárlat a Magyar Plakát Házban.