Megduplázódhat a pitvarfibrillációban érintettek száma 2020-ra, ha nem teszünk ellene

2019. okt. 15.

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok leggyakoribb fajtája, amely Európa-szerte több mint 11 millió, hazánkban pedig becslések szerint 200 000 embert érint, ez a szám pedig évről évre egyre magasabb. Ez azért is jelent veszélyt, mert a pitvarfibrilláció számos más, súlyos probléma okozója lehet, ilyen például a stroke és a különböző kardiovaszkuláris betegségek. Kiváltó okai között fontos szerepet játszanak az életmódból fakadó rizikófaktorok, amelyek nagyobb odafigyeléssel mérsékelhetők lennének. Többek között ez is fókuszba kerül az évente szeptemberben megtartott Pitvarfibrillációs hónapban.

Az Európai Kardiológiai Társaság EP Europace című folyóiratában, nemrégiben megjelent tanulmány szerint az EU-ban 2016-ban hozzávetőlegesen 7,6 millió 65 éven felüli embert érintett a pitvarfibrilláció problémája, amely a mostani gyorsütemű növekedés mellett 2020-ra akár a 14, 4 milliót is elérheti.Ennek megfékezése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, hiszen ha a genetikai rizikófaktorokat nem is, de az életmódból adódó problémákat ki lehet küszöbölni. Fiatalként, illetve időskorban egyaránt szükség van az egészségtudatos hozzáállásra, és a megfelelő tájékozottságra.

Melyek lehetnek a pitvarfibrilláció legfőbb kiváltó okai?

A ma már népbetegségnek számító pitvarfibrilláció kialakulásának okát pontosan nem lehet meghatározni. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Vannak olyan társbetegségek, mint például a magasvérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigy betegség, stb., amelyek fokozhatják a betegség kialakulását. Illetve vannak olyan életmódbeli tényezők, amik növelhetik a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát: túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, nagy mennyiségű koffein, stressz és a mozgásszegény életmód.

Milyen veszélyt jelenthet a mozgásszegény életmód?

A mozgásszegény életmód kihat az egész testünkre és a lelkünkre is. Sportolás nélkül többek között megnő az elhízásnak, szív-érrendszeri betegségeknek, a szívrohamnak, a stroke-nak és a cukorbetegségnek a kialakulási kockázata. A mozgás hiánya ezenkívül negatív hatással van az anyagcserénkre, valamint jóval stresszesebbé és fáradékonyabbá tesz minket.                                                                                                                                                                         

Milyen veszélyt jelenthet a túlzott terheléssel járó testmozgás?

A testmozgásnál is meg kell tartani a mértékletességet, mert a túlzásba vitt sportolásnak is lehetnek negatív hatásai. Az intenzív sportolás különösen rossz hatással lehet a szívre, aminek következtében eltérő elváltozások jelentkezhetnek, mint például a szívmegnagyobbodás. A nagy erőkifejtéssel járó sportok, mint pl. a súlyemelés által a szívizom vastagodhat meg, a dinamikus mozgásoknál, mint a futás, a szívüreg tágulhat ki.

Hogyan ismerhető fel egy pitvarfibrillációs epizód? Hogyan lehet tenni ellene?

Vannak, akiknél a pitvarfibrilláció nem jelentkezik egyértelmű tünetekkel, másoknál azonban szapora, rendszertelen szívdobogásérzés, szédülés és légszomj jelentkezik. Habár ezeket megállítani nem lehet, a kiváltó okokat lehet kontrollálni. A pitvarfibrillációs epizód előfordulását serkentheti például a koffein, a stressz, a kevés alvás. Emellett okozhat ilyen epizódot a megerőltető mozgás végzése is. Fontos azonban, hogy általánosságban véve a rendszeres testmozgás jótékony hatással lehet a betegekre, egészségük megőrzésében.

Milyen terápiák állnak rendelkezésre azok számára, akiknél fennáll a pitvarfibrilláció?

A stroke, valamint az azt előidéző vérrög kialakulási kockázatának csökkentésére különböző gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésre, amelyeket a szakorvos írhat elő átfogó kivizsgálás és pontos diagnózis felállítását követően. Pitvarfibrilláció kezelésére gyakori gyógyszeres megoldást jelenthetnek a ritmusszabályozó vagy a véralvadásgátló (antikoaguláns) készítmények. Míg előbbi a gyors szívverés lassítására szolgál, addig az utóbbi a vérrögök kialakulását akadályozza meg, valamint a már meglévő rögök feloldását segíti. Napjainkban a pitvarfibrilláció kezelésére szolgáló terápiák hatékonyan, szájon át bevehető formában elérhetők, így a betegség kordában tartása nem okoz kényelmetlenséget - nem igényli a véralvadás monitorozását, nem kell a dózist módosítani, valamint gyógyszer-  és ételinterakciókkal lényegesen kevésbé kell számolni mellette.

Lehet-e pitvarfibrillációval teljes, hosszú életet élni?

Rendszeres orvosi konzultáció mellett pitvarfibrillációval is lehet gondtalan, aktív életet élni. Érdemes a rendszeres testmozgást fokozatosan bevezetni a mindennapokba. A kezdetben csak néhány perces, tempós séta idővel hosszabb időtartamúvá válhat, később pedig akár a sebességét is lehet fokozni. Mindenképp fontos csökkenteni a testsúlyfelesleget. A hangsúly az egyénre szabott, kiegyensúlyozott, rendszeres mozgáson van, amely jótékony hatással bír a pitvarfibrillációval élő betegek életére is.