A Selyemút titkai Kanizsán: játszva tanulni egzotikus kultúrákról

facebook megosztás

Marco Polo nyomán Velencétől Pekingig akar gyalogolni egy olasz nő. A 70 éves Vienna Cammarota tervéről, miszerint 2020 áprilisában indulna el egy mindössze tíz kilogrammos hátizsákkal, a napokban számolt be az MTI. A Selyemút ma is sok izgalommal kecsegtet, de történetének legkalandosabb fejezetei az eurázsiai kereskedelem kétezer évvel ezelőtti felvirágzásához kapcsolódnak. Az ősi karavánút történetét most azok is megismerhetik, akik ellátogatnak a Hevesi Sándor Művelődési Központba.

A HSMK Én hobbim-sorozata újra Gelencsér Gábor hatalmas gyűjteményének egy szeletét mutatja be. A nyugalmazott pedagógus, újságíró tucatnyi zászlóból, numizmatikai különlegességekből, míves papírszalvétákból és könyvekből ezúttal olyan anyagot állított össze, amely a Selyemút történetét mutatja be, de helyzetjelentést kaphatunk a karavánút által érintett közép-ázsiai országok jelenéről is.

– Mindenféle érdekesség található itt Kínától kezdve Kirgizisztánon át Türkmenisztánig – magyarázza. – Ezek közül nekem Üzbegisztán a személyes kedvencem, elsősorban a magyar vonatkozásai miatt. Kőrösi Csoma Sándor mellett Vámbéry Ármin is megfordult itt, például Buharában, Hívában és Szamarkandban, de a belső-ázsiai kutatások szerint egy másik híres Kelet-kutatónk, Stein Aurél is járt errefelé.

A vitrinekben rejlő kincsekhez különböző anekdoták is kapcsolódnak. Némelyek kifejezetten a Selyemútról szólnak, mások a közép-ázsiai régió történetéből villantanak fel egy-egy színes mozzanatot.

– Hoztam egy olyan bélyegsorozatot, amelyen türk lovak láthatók. Ezt a kínai posta adta ki, tisztelegve a mandzsu Csing-dinasztia egyik legnevesebb császára, Csien-lung előtt. Az 1735 és 1796 uralkodó Csien-lung rajongott ezért a lófajtáért, amelyet kérésére az udvar festője, az Itáliából érkezett Giuseppe Castiglione több akvarellen is megörökített.

A Selyemút története kétezer évre nyúlik vissza. Csomópontokon át vezetett Ázsiából Európa szívébe – Velencébe, de akár Rómáig is –, valamint az afrikai Szenegálba. A helyenként járhatatlan és rablóktól fenyegetett szárazföldi útvonalak mellett egy szakasza az Indiai-óceánt is érintette, amely viszont a viharoknak és a kalóztámadásoknak volt kitéve. Minderről már Benedek Miklós, a Magyar Földrajzi Társaság zalai titkára mesélt a kiállítás megnyitóján.

A Selyemúton élénk kereskedelem folyt oda-vissza, s a nevével ellentétben nemcsak selymet és selyemfonalat, hanem más termékeket is szállítottak, általában teveháton. Az egzotikus ázsiai portékák közt fűszer, tea, porcelán és drágakő is akadt, Európából pedig jellemzően olyan nyersanyagokat és élőállatokat exportáltak, amelyek Keleten nem fordultak elő. A több mint nyolcezer kilométer hosszú út mélyen fekvő völgyeken és hágókon keresztül vezetett. A kereskedők jól megpakolt tevéikkel heteken, bizonyos esetekben hónapokon át utaztak, mire elértek a hozzájuk legközelebb eső „logisztikai” központhoz, ahol árujukat átadták egy másik karavánnak. A környező városokban az élénk kereskedelemnek köszönhetően virágzott a gazdaság és a kultúra is.

A Selyemút a 9-10. század után veszíteni kezdett fontosságából, és ez a folyamat nem is bizonyult megállíthatónak. Jelentősége azonban nem merült a feledés homályába: néhány évvel ezelőtt Kína kezdeményezte az Új Selyemút programot, 2014-ben pedig a történelmi útvonal kazahsztáni, kínai és kirgizisztáni szakasza a Világörökség része lett.


Fotó: Gergely Szilárd

Gelencsér Gábor kiállítását november 10-ig lehet megnézni. A gyűjtő elsősorban a gyerekeknek ajánlja tárlatát.

– A legfontosabb az, hogy ha eljönnek ide, játszva tanulhatnak távoli és egzotikus kultúrákról. Mindig is hangsúlyoztam: a Földünkön megannyi szépség található, azonban az összes helyre, sajnos, fizikai képtelenség eljutni. Szerencsére ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy akár a szobánkból vagy egy ilyen kiállítás segítségével feltérképezzük a világ összes csodáját.

Nemes Dóra

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.