A szobrász hazatér

Nagykanizsán is bemutatták azt a vándorkiállítást, amely Zala György élete és munkássága előtt tiszteleg. A neves szobrászművész 1858-ban született Alsólendván. Tavaly, születésének 160. évfordulója alkalmából emlékévet tartottak a Muravidéken, hogy a sokáig méltatlanul elfeledett alkotó végre minden lendvai szívébe örökre hazatérhessen.


A vándorkiállítás Zala György életművét mutatja be (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

„Tudatában vagyunk annak, hogy a Lendva-hegy lankái alatt mekkora művész született? Tudatában vagyunk annak, hogy Budapesten lépten-nyomon az ő szobraiba botlunk? Sokszor azt érezhetjük, hogy nem. Van pótolnivaló!”, olvasható abban a kiadványban, amely a Zala György-emlékévre jelent meg a határközeli Lendván. A szerző felvetése csöppet sem túlzó: valóban kevesen sejtik, hogy a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű Zala György nevéhez köthető, csakúgy, mint a Kossuth téren látható Gróf Andrássy Gyula lovasszobra, vagy az a zászlós honvéd, aki fölé a babérkoszorút tartó Hungária emelkedik a Budai Várban.

– Noha Zala György korának egyik legjelentősebb művésze volt, a halála után szinte teljesen feledésbe merült a neve – fejtegeti a mellőzöttség okait Pisnjak Atilla, a vándorkiállítás kurátora. – Sokan ezt annak tudják be, hogy bizonyos korok művésze volt. S valóban, hasonlóan alakult a története minden olyan alkotónak, aki abból élt, hogy a hatalmat „kiszolgálva” próbált további megrendelésekhez jutni.

Zala György az 1900-as évek elején és a két világháború között is aktívan alkotott – ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1945 után a művészettörténészek nem igazán mertek vele foglalkozni. Hosszú hallgatás után, csak a ’90-es években kezdte újra felfedezni Lendva, mekkora kincs van a birtokában. Az életmű teljes feldolgozása még várat magára, a muravidéki magyarok azonban az utóbbi években mindent megtesznek azért, hogy Zala nevét és alsólendvai kötődését minél jobban a köztudatba hozzák. Ebből a célból született az emlékév, illetve annak részeként a vándorkiállítás ötlete.

– Sajnos, ma Lendván eredeti Zala-szobor nem áll, ugyanakkor a várban található galériában van egy állandó tárlatunk, amely kisebb méretű bronz plasztikákat vonultat fel a művésztől.


A megnyitón elhangzott: az alkotó közös kincsünk

Az eredetileg Mayer György néven született Zala még gyerekkorában elszakadt Alsólendvától, amikor megözvegyült apja, Mayer Ferenc felszámolta ottani porcelángyárát, és Városlődre költözött. Az ifjú György nagynénje családjához került, és Pesten járt iskolába. Eredetileg rajztanár szeretett volna lenni, szobrásztanára, Huszár Adolf hatására mégis más irányba fordult az érdeklődése. Az 1879-80-as tanévet a bécsi Kunstakademie-n töltötte, s időközben elkészítette első ismert alkotását is, a Nymphával enyelgő faunt. Bécs után Münchenben töltött pár évet, majd az 1880-as évek közepén végleg Budapestre költözött. Ekkortájt már elismert művész volt.

– Ismertebb alkotásai, amelyek mellett valóban nem szabad elmenni, Budapest frekventált pontjain állnak, olyan helyeken, amelyeket nap mint nap számos turista is felkeres – mondja Pisnjak Atilla. – A köztéri szobrain túl érdemes beszélni arról is, hogy Zala a legkiválóbb portrékészítők közé tartozott. Nemcsak a bécsi udvart és az ahhoz kötődő személyeket örökítette meg, hanem a kor meghatározó személyeit, így Blaha Lujzát, Jókai Mórt és Deák Ferencet.

Munkásságának harmadik, kevésbé ismert szegmensét azok a síremlékek, sírboltok és kisebb sírkertek jelentik, amelyeket elsősorban a Fiumei úti sírkertben lehet megtalálni. Zala ismert és elismert szobrászművész volt, egy idő után mégis egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdött, a dráguló alapanyagok és az infláció miatt egyre több adósságot halmozott fel. Élete utolsó éveit szegénységben, betegen töltötte.

Zala György közös kincsünk, hiszen Alsólendva egykor a nagy Zala vármegyéhez tartozott, ezt Balogh László polgármester mondta a kiállítás megnyitóján, utalva arra, hogy a szobrászgéniusz emlékének ápolása legalább olyan fontos a határnak ezen az oldalán, mint a másikon. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácsának elnöke köszönetet mondott a városnak, amiért befogadta a tárlatot. Hozzátette: szeretnék, ha Zala életművét országosan is megbecsülnék, ezért azt felterjesztették a hungarikumok közé.

Nemes Dóra