Jó ötlet konfliktusba keveredni a postással, vagy erőszakos módon fellépni a MÁV jegyellenőrrel szemben?

Nem mondanám… Egy lökést, bokán rúgást, de még egy „nyaklevest” is években mérnek a magyar bíróságokon, ha a sértett közfeladatot lát el, vagy éppen hivatalos személy.

A magyar Büntető Törvénykönyv a foglalkozásuk alapján ugyan elhatárolja egymástól a közfeladatot ellátó személyeket és a hivatalos személyeket, azonban, a büntetőjogi védelem szempontjából már nem tesz különbséget köztük. Ugyanúgy, ugyanolyan mértékben védi a közfeladatot ellátó személyeket, mint a hivatalos személyeket, tehát, az ilyen személyek sérelmére bűncselekményt elkövetőket ugyanolyan mértékű – meglehetősen súlyos – büntetéssel rendeli büntetni.

A közfeladatot ellátó személyek köre pontosan meg van határozva a Büntető Törvénykönyvben. Ennek oka az, hogy hasonlóan a hivatalos személyekhez, ők is fokozott védelemben részesülnek, mert munkájuk a közösség, a társadalom felé kiemelt jelentőségű. A közfeladatot ellátó személyeknek több csoportja is van, közös bennük, hogy mindegyikük olyan feladatot lát el, amely a köz számára fontos, kiemelt jelentőséggel bír. Ugyanakkor a közfeladatot ellátó személyek nagyobb eséllyel vannak konfrontációnak kitéve, így már csak emiatt is fokozottabb védelemre van szükségük.

Közfeladatot ellátó személy például a katona, az egészségügyi dolgozó, a mentőszolgálat tagja, az éppen szolgálatot teljesítő polgárőr, a tűzoltó, továbbá a pap, lelkész, vagy más egyházi személy, illetve az ügyvéd, a szakértők, a pedagógusok, gyermeknevelők és gyermekfelügyelők, vagy például az erdészek, a hivatásos vadászok, a buszvezetők, a kalauzok, de még a halászati őr is. Külön körként említhető meg az erdészek, vadászok és halászati őrök csoportja, akik a feladatkörükbe tartozó tevékenységük során a rajta kapott személyeket igazoltathatják, ellenőrizhetik, ami ugyancsak fokozott veszélyt jelent számukra.

A személytaxi-szolgáltatást végző csak akkor tekinthető közfeladatot ellátó személynek, ha tevékenysége a személyszállítási közszolgáltatás részeként valósul meg. A jelenlegi szabályozás szerint nem közfeladatot ellátó személy a biztonsági őr, vagy például a gázóra/villanyóra leolvasója sem.

A közvélemény által is tudottan, legismertebb hivatalos személy a rendőr. De hivatalos személyi minősége van még például a bíráknak, az ügyészeknek, közjegyzőknek, az önkormányzatok köztisztviselőinek – így például a közterület-felügyelőknek is –, a bíróságok, ügyészségek, rendvédelmi szervek tisztviselőinek, az országgyűlési, önkormányzati képviselőknek, az alkotmánybíráknak, az önálló bírósági végrehajtóknak illetve Magyarország köztársasági elnökének is.

A közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos bűncselekmények tehát komolyabb büntetéssel járnak, másfelől fontos, hogy aki a közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy közfeladati helyzetével egyébként visszaél, az bűncselekményt követ el, amiért szintén súlyos büntetést kaphat. A fokozott védelem mellett tehát az elvárás is fokozottabb annak érdekében, hogy a közfeladatok ellátása megfelelően történjen.

Bűncselekményt, azaz erőszakot az követ el az ilyen státuszú személyek ellen, aki – akár a hivatalos személyt, akár a közfeladatot ellátó személyt – jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, vagy éppen intézkedésre kényszeríti, továbbá az is, aki az ilyen státuszt betöltő személyeket akár az eljárásuk alatt, akár később, a jogszerű eljárásuk miatt bántalmazza. A törvényalkotó azzal jelezte az állampolgárok felé a közfeladatot ellátó személy és a hivatalos személy büntetőjogi védelmének fontosságát és egyenrangúságát, hogy azonos tartalmú büntetést rendel kiszabni az ilyen személyek ellen erőszakot elkövetők esetében. Egyszerűbben: mindegy, hogy valaki egy rendőr, vagy egy mentőápoló ellen alkalmaz erőszakot, a büntetési tétel mindkét esetben ugyanaz lesz.

A közfeladatot ellátó személyek, illetve a hivatalos személyek ellen elkövetett más bűncselekmények esetében – például emberölés, rablás – is kiemelten védi a törvény az ilyen státuszú személyeket. Ez azt jelenti, hogy az ilyen státusszal rendelkezők sérelmére elkövetett egyéb bűncselekmények esetében mindig minősítő körülmény lesz a sértett e státusza, ami a büntetési tétel felső határának emelkedését vonja maga után (például az alapesetben 5-től 15 évig büntetendő emberölés esetén tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés is kiszabható).

Példával világosítva: ha megfenyegetem, vagy megütöm a velem szemben intézkedő rendőrt, az hivatalos személy elleni erőszak lesz, ami alapból egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez megy még a testi sértésért járó börtön, ha például meg is sérül az ütés, rúgás miatt a hivatalos személy. Ha az édesanyját is szidjuk, akkor becsületsértésért is felelnünk kell majd később. És persze halállal, tűzzel se fenyegessünk senkit, pláne nem a hivatalos személyeket, mert úgy járunk, mint Anti Viktor, aki most a magyar rendőrség körözési toplistájának az élén szerepel. A férfi egy halotti koszorút küldött egy határrendésznek, aki zavarta a férfi cigaretta-csempészetét, amiért most hivatalos személy sérelmére elkövetett zaklatás bűntette miatt körözik.

Nos tehát, ezért ne támadjunk rá a velünk szemben intézkedő rendőrre, kalauzra. Ha vitatjuk az eljárásuk jogszerűségét, akkor azt az intézkedés után, a feletteseinél lehet kezdeményezni: így mindenki jól jár, ha viszont eljár a kezünk, akkor utólag már hiába magyarázkodunk…

Még egy példa: két év javítóintézeti nevelésre ítéltek 2017-ben egy fiatalkorú lányt, aki egy miskolci gyermekotthonban több nevelőjét is életveszélyesen megfenyegette. A vádlottat felfegyverkezve elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak kísérlete miatt találták bűnösnek, ugyanis a fiatalkorú lány rendszeresen egy kést is tartott magánál: több nevelő is tudott a bicskáról, a vádlott egyszer elő is vette azt. A kihallgatásakor a lány azt mondta, hogy csak a virsli kibontásához tartott magánál kést, a nevelő viszont máshogy nyilatkozott. Azt mondta, a lány buszjegyet kért tőle és mikor megtagadta, kiabálni kezdett vele és elővette a zsebkést.

És végül egy érdekes adalék: az új büntető-eljárásról szóló törvény (Be.) a korábbiakhoz képest, közvádas eljárás alá tartozónak tekinti azt a becsületsértést és rágalmazást, amit az igazságszolgáltatás során eljáró személyek, vagyis a bíró, az ügyész és a rendvédelmi szerv tagja sérelmére követnek el. Azaz, a Be. nem az „összes” hivatalos személy ellen elkövetett becsületsértést és rágalmazást nyilvánítja közvádas bűncselekménynek – mert hiszen nem minden hivatalos személy esetében indokolt ez –, hanem kiemeli, és felsorolja az ide tartozó, szóba jöhető sértetti kört, vagyis az igazságszolgáltatás során eljáró hivatalos személyeket: azaz a bírókat, az ügyészeket és a rendvédelmi szerv tagjait (a büntetés-végrehajtás, vagy a rendőrség hivatásos állományú tagjait). A sérelmükre elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén nem magánvádas, hanem közvádas büntetőeljárás indul, ahol a vádat az ügyészség képviseli. Ezért lehet komoly következménye annak is, ha például gúnyoljuk, vagy az édesanyját emlegetjük a velünk szemben intézkedő rendőrnek…

Papp Attila