Parádés koncertek az idei Jazzkanizsán

Négy évvel ezelőtt a Kanizsai Kulturális Központ (KKK) és a helyi önkormányzat egyeztetése nyomán „újragondolták” az 1973 óta megrendezésre kerülő nemzetközi jazzfesztivál jövőjét. Ennek értelmében fesztiválpótló megoldásként Jazzkanizsa névvel egyestés programot szerveznek, megőrizve ezzel a kanizsai jazz-hagyományokat. Erről és az elmúlt 46 év fesztiváljairól tartott rövid történeti áttekintést Kovácsné Mikola Mária a KKK igazgatója, aki ismertette az est programját. Az eltelt idő alatt számos nemzetközi és hazai kiválóság megfordult a rendezvénynek otthont adó Medgyaszay-ház színpadán. Így volt ez idén is.

November 8-án az első koncertet a fiatal jazz zenészekből álló Choose Cheese nevű formáció adta. A Budapesten alakult zenekar tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, akik 2016-ban a Cserfői Jazzland fesztiválon debütáltak, a helyi Honvéd Kaszinóban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Az együttes és a tagok látványos fejlődésen estek át, miközben tanulmányaik mellett koncerteztek és felvételeket is készítettek. A quartet tagjai nem árulnak zsákbamacskát, hiszen nyíltan hirdetik újszerű felfogásukat a jazzről. Szakítva a megszokott sémákkal, stílusokkal, új utakat keresnek a jazz dzsungelében. A szabad zene és az avantgarde jazz hatására, mintegy „berúgják” a mainstream jazz ajtaját. Helló, mi is itt vagyunk! Kicsit vadak és őrültek. Persze játékukban felfedezhetők a jazz, a népzene és a klasszikus zene elemei. Ezeket gyúrják saját ízlésük szerint valami újjá. Az elektronikus effektek használata mégsem öncélú. A szabad zene náluk nem határok nélküli, parttalan törekvés. Zenéjük megosztó, így ki-ki saját zenei ízlése szerint viszonyul hozzá. Ezt tükrözte a saját szerzeményeikre épített repertoárjuk és annak fogadtatása. Az izgalmas, dinamikus szerzemények mellett egy balladában is megmutatták, hogy mire is képesek. Az együttes tagjai Cseke Dániel-szaxofon, fuvola, Menyhért Márton-gitár, Berta Zalán-basszusgitár és Baranyi Bence-dobok, ütőhangszerek-voltak.

A második fellépő a Lukács Miklós Cimbiózis trió volt. A Cimbiózis névválasztás sokak számára rejtély. A Lukács Miklós fanok viszont tudják, hogy a cimbalom és a szimbiózis szavakból létrehozott új szó az, ami a trió szellemiségét tükrözi. A zenekar hangzásvilágában a cimbalom hatása a meghatározó, de a bőgő és a dob játéka legalább ilyen inspiráló hatású. A tagok nemcsak  barátok, de zenei elképzeléseikben hasonlóan gondolkodnak és szinte félszavakból is értik egymást. A Cimbiózis zenei hangzása a cimbalom jazzbe való beemelésétől is különleges. Mint ahogy a Dresch Mihály, Borbély Mihály és Lajkó Félix által használt népi hangszerek bevonása is unikális.  Lukács Miklós igazi virtuóz, aki a jazzben, a népzenében, a klasszikus és a kortárs zenében is egyaránt otthonosan mozog. Igazi világsztár! A trió koncertje eszméletlen jó volt - mint mindig. Csak szuperlatívuszokban lehet a trió másik két tagjáról is beszélni. Baló István-dob és Orbán György-bőgő mély átéléssel nyújtott, fantasztikus játéka igazi zenei csemege volt. A közönség annyira belefeledkezett a Cimbiózis koncertjébe, hogy egyszer csak arra eszmélt, hogy vége lett a zenefolyamnak, amit még jó ideig tudtak  volna élvezni.


Fotók: Halász Gyula

Az est zárókoncertjét a Trio Midnight és vendégművésze, Tony Lakatos-szaxofon adta. A Trio Midnight 1990-ben alakult Oláh Kálmán-zongora, Egri János-bőgő és Balázs Elemér-dob összeállításban. A Jazzkanizsán Egri János helyett viszont Lakatos Pecek Krisztián bőgőzött. A magyar jazz élvonalát képviselő zenekar vendége a hosszabb ideje Németországban élő Tony Lakatos volt, aki a trió 2018-ban megjelent To Meet Again dupla CD-jén is játszott. Műsorukban a modern jazz gyöngyszemei hangzottak el. Ilyen volt a nyitószámként elhangzott Tommy Flanagan-zongorista szerzeménye a Freight Trane, majd Joe Henderson és Steve Lacy szaxofonosok egy-egy kompozíciója. A végig jó hangulatú koncert élményszámba ment. Igazi prémium kategóriás örömzene. Ráadásként egy közismert Kenny Drew szerzeményt is eljátszott az alkalmi quartet. Köszönet a programért a Kanizsai Kulturális Központ munkatársainak, a kiváló hangosításért , a fénytechnikáért Pusztai Títusz Lászlónak és Bróz Istvánnak.

Halász Gyula