Alpolgármesterek helyett tanácsnokokat választottak

Négy képviselőjét tanácsnokká választotta az ellenzéki pártokat tömörítő Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) a november 28-ai közgyűlésen. Döntésük indokáról, működési rendjükről, feladataikról kérdeztük dr. Fodor Csaba frakcióvezetőt, Horváth Jácint frakcióvezető-helyettest, Gondi Zoltán és Berta Krisztián önkormányzati képviselőket.

Nem leszünk éjjel-nappal a polgármesteri hivatalban

Dr. Fodor Csaba elöljáróban elmondta: – Az önkormányzati törvény teszi lehetővé a tanácsnokok választását. Nem szól bőbeszédűen róla a jogszabály, azt mondja ki, a képviselők közül tanácsnokokat lehet választani olyan területekre, amelyeknek a felügyelete okán célszerűbb, ha egy tanácsnok közvetlenül felügyeli és nem csak egy bizottsághoz tartozik, mert egy tanácsnok munkája több bizottságban is érintett, és a meghozandó döntések megalapozottsága okán célszerűbb az összes információt egy kézbe gyűjteni. Azért fontos a tanácsnoki rendszer, mert ebben a helyzetben, amikor a Fidesz nem veszi tudomásul, hogy nem fogunk megválasztani őközülük alpolgármestert, a polgármester munkájának a segítéséhez és a zökkenőmentesebb önkormányzati munkához feltétlenül fontos a tanácsnoki rendszer.

– Négy tanácsnokot választottunk, vannak olyan önkormányzatok, ahol ennél jóval többet, és vannak olyanok, ahol kevesebbet választottak. A mi szabályunk szerint - amit az SZMSZ-ben elfogadtunk - tanácsnokok ellenjegyzése nélkül a közgyűlésre nem kerülhet anyag. Nem mehet be úgy előterjesztés a polgármester, vagy bárki által, ha az illetékes tanácsnoknak az ellenjegyzése nincs rajta. Ez érvényességi feltétel, mert különben alakilag hibás lesz az előterjesztés. A polgármesternek és a Fidesznek is elmondtuk - ugyan nem sok sikerrel -, hogy nem időtlen időkig szeretnénk ezt a helyzetet fenntartani. Többször is el fogjuk mondani, hátha egyszer csak eléri az ingerküszöbüket, és megmarad bennük, hogy ez a struktúra addig marad fenn, amíg a Fidesz nem veszi tudomásul, hogy a többségnek kell adni az alpolgármestereket. Mi másfél, egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármesterben gondolkodunk. Ha megértik a kérésünket, akkor értelemszerűen a tanácsnoki rendszer ebben a formában megszűnik. Mi azt gondoljuk, kettő tanácsnok feltétlenül kell, ha a Fidesz szeretne tanácsnokot, hajlandók vagyunk kompromisszumot kötni velük.

Fodor Csaba emlékeztetett rá: régen, több ciklussal korábban is volt tanácsnok Nagykanizsán, ezt nem ők találták ki. A Fidesz nem élt ezzel a lehetőséggel annak idején.

Fontosnak tartotta megjegyezni, a tanácsnokoknak nemcsak a közgyűlés, hanem a hivatal munkáját is kell segítenie. Nem lesznek éjjel-nappal a polgármesteri hivatalban, de sokat kell bent tartózkodniuk, mert az előterjesztéseket nem csak szignálni kell, hanem amennyiben szükséges, úgy már az előkészítésben is részt kell venni, majd az előkészítések bizottsági vitájában, és természetesen a közgyűlésen is. Értelemszerűen minden tanácsnoknak abban a bizottsági munkában is szerepet kell vállalnia, ami a tevékenységi köréhez tapad. Az ügykörök tekintetében eléggé szerteágazóak a feladatok.

Fodor Csaba a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok tanácsnoka. Ide tartoznak az önkormányzat ingatlanjai, a Vagyongazdálkodási Zrt. feladataihoz való hozzáférés, és abban való közreműködés, a VIA Kanizsa Zrt., a Vízmű Zrt., a Netta-Pannonia Kft., valamint az összes gazdasági társaság felügyelete. Illetőleg ide sorolták a közbiztonsági kérdéseket is, ami a rendvédelmi szervezetekkel, a civil szervezetekkel, a polgárőrséggel való kapcsolattartást jelenti.

Azt szeretnénk, hogy másfél alpolgármestere legyen a városnak

Horváth Jácint a pénzügyi, fejlesztési, költségvetési feladatkörök tanácsnoka. Alapvetően a térségi fejlesztésekkel, a költségvetési rendelet megalkotásában való jelentős részvétellel és annak felügyeletével, illetve az intézményeken keresztül az egész önkormányzati felügyelettel foglalkozik.

– Elsősorban a költségvetés, annak alakulása és megvalósulása lesz a következő hetek kiemelt fontosságú feladata, amelyet január-februárban el kell fogadni a közgyűlésnek - jelezte.

– Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon át kell néznünk, hogy mi az, amin az eddigiekhez képest változtatni lehet a programunknak megfelelően. A másik nagy terület a fejlesztéseket tartalmazza. Számos fejlesztés van előkészítés, vagy már megvalósulás alatt, amiről az elmúlt időszakban kevés információ állt a rendelkezésünkre. Ezek alatt értem a „Zöld Város” Projektet, a sportcsarnok beruházást, vagy éppen a Ferences kolostor mostani, sikertelen közbeszerzési pályázatát. Ezek mind-mind ott találhatók a napi feladatok között, melyek előkészítésében és megvalósításában kell napi szinten segíteni a polgármester és a közgyűlés munkáját.

– A következő évben készülnünk kell arra - folytatta -, hogy 2021-től új, 7 éves költségvetési időszak kezdődik az EU-ban. Ezen azonban úgy tudunk sikeresen elindulni, ha vannak újabb előkészített terveink. Tehát az új fejlesztések, projektek előkészítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, és a szükséges döntéseket jövőre meg kell hozni ahhoz, hogy a 2021-es időszaktól kezdve Nagykanizsa az elsők között tudjon pályázni. Azt szeretnénk, hogy két (egy főállású és egy társadalmi megbízatású) alpolgármestere legyen a városnak. Így nyilvánvalóan a tanácsnokok feladatából több kerülne át az alpolgármesteri székbe. Látszik, hogy most minden feladat a polgármesterre hárul, a feladatait jelenleg nem tudja delegálni senkire, és így egyedül kell végigcsinálnia mindent. Több helyre nem tud hivatalosan helyettest küldeni maga helyett, ezért létfontosságú, hogy minél előbb megtörténjen a törvényszerű működés azzal, hogy az alpolgármesteri poszt betöltésre kerül.

Horváth Jácint az EU Régiók Bizottságának tagjaként jelenleg részt vesz Brüsszelben a bizottság plenáris ülésén, ahol véleményezik az Európai Bizottság elé kerülő jogszabály-tervezeteket, melyhez a helyi önkormányzatok szempontjából fontos javaslatokat tesznek hozzá annak érdekében, hogy ezek később a magyarországi rendelkezésekben is megjelenjenek.

Jól tudunk egymásból építkezni

Gondi Zoltán az egészségügy, a sport, a társadalmi fenntarthatóság tanácsnoka. – A városban élő emberek számára egy olyanfajta várost kell teremtenünk - hangsúlyozta -, amiben az életminőségük, az életlehetőségük a legjobban fejlődik, és mindig egy kicsit többet kapnak. Ehhez kapcsolódik a feladatkör egészségügyi-, illetve sportrésze, amit ha az életkor alapján szemlélünk, az óvodától eltart egészen az idősügyi intézményekig. Valójában lefedi egész Nagykanizsa lakosságát.

 

– Ebben a tanácsnoki részben nagyon érdekes pont a sport - tette hozzá. – Leginkább azért, mert a következő időszakban, ha minden igaz, a város komoly lépéseket tesz előre az infrastruktúra terén. Ha a „Modern Városok” Program keretén belül megépül a sportcsarnok, illetve a városi uszoda, akkor a város sportélete, a hosszú távú sportkoncepciója fog megváltozni. Ezeknek a létesítményeknek a megvalósulásán túl a tartalommal való megtöltés lesz a legfontosabb annak érdekében, hogy ne csak üres, levegővel teli intézmények legyenek. Az egészségügynél a legfontosabb terület az egészségmegőrzés. A városunkat érintő közeli, legjelentősebb sportesemény, a GIRO anyagával most ismerkedünk, megnézzük, melyek azok a lépések, ahol a lehető legjobban be tudunk segíteni. A legizgalmasabb pillanat ugyan az lesz, amikor befut a városba a mezőny, de az azt megelőző 2-3 nap programjaitól érdekes hangulatba kerülhet a város.

Gondi Zoltán a tanácsnokok közötti munka átfedésről szólva hozzáfűzte, jól tudnak egymásból építkezni, és ha ebbe sikerül Nagykanizsa lakosságát is belevonni, akkor érhető el igazán az, hogy az emberek évről-évre egyre jobban érzik magukat a városunkban, hiszen a saját bőrükön érezhetik a város fejlődését. Ők ebben akarnak partnerek lenni.

Izgalmas, kihívásokkal teli időszak elé nézünk

Berta Krisztián a magán és civil ügyek tanácsnoka, feladatkörébe beletartozik a család és nemzetpolitika, az ifjúság és az idősügyi kérdés, a közművelődés, a kultúra, a környezetvédelem és a város szociális területe. Szerepe az egész várost érinti a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig.

 – Izgalmas és kihívásokkal teli időszaknak nézünk elébe. A család és nemzetpolitika területén is sokat kell előrelépnie a városnak - mondja. Legközelebb áll hozzá életkoránál fogva is az ifjúság, hisz a testület legfiatalabb tagja a 28 évével. Ami az egyik legfontosabb feladat számára, az a városnak is az egyik legnagyobb problémát jelenti, hiszen elöregedő társadalom jellemzi a várost, amit a fiatalok hol a tanulmányaik, hol pedig a jobb élet reményében hagynak el. Ez utóbbi folyamatnak szeretne megálljt parancsolni a tanácsnok.

– Meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, hogy a tanulmányai befejezése után a fiatal visszajöjjön, itt helyezkedjen el és itt tervezze meg a családi életét. Teremtsük meg annak a feltételét, lehetőségét, hogy haza tudjon jönni, és ne csak skypen, vagy messengeren tartsa a kapcsolatot a fiatal generáció a szüleivel és a nagyszüleivel.

– Ebbe ásta bele magát elsőként, a többi feladat mellett ebben gondolkodik leginkább előre. A másik három kérdésben is nagyon sok tennivalót lát. A környezetvédelem területén régi koncepciója az újszülöttek ligetének létrehozása, mely területen minden egyes újszülött gyermeknek a város egy kijelölt pontján fát ültetnek, ezzel is szimbolizálva, hogy az az övé, és Kanizsához tartozik. Mindez, véleménye szerint minimális szinten a környezetvédelmet is segítené.

„Háborúban” nem lehet építkezni

Balogh László polgármester a kialakult helyzetről, a tanácsnoki pozíciókról, a közgyűlés jelenlegi működéséről szóló véleményét az alábbiakban fogalmazta meg:

– Természetesen legitim polgármesterként, a közgyűlési határozatoknak megfelelően végzem felelősségteljes munkámat. De ez nem jelenti azt, hogy minden esetben a közgyűlési többséggel megegyezik a véleményem. Sajnálom, hogy a közös munka stabil elkezdésének lehetősége helyett a közgyűlés egy ilyen bizonytalan, mert csekély többségű, erőből átvitt állapotot választott. A véleményem az, hogy a közgyűlés a most már régi SZMSZ mentén jól dolgozhatott volna. Az új SZMSZ, az alpolgármesterek helyett négy tanácsnok rendszere, az új bizottsági struktúra, az önkormányzati delegálásokba való drasztikus beleszólás, a 11-ből 8 cégvezető azonnali leváltása, a szóbeli előterjesztésekkel való túlzott operálás lehetősége, a polgármester jogainak csökkentése erődemonstráció volt. A múltbeli sérelmekre hivatkozva a „másik oldal” visszaélt 8:7 arányú helyzetével: az október 13-i önkormányzati választás egál közeli eredményét drasztikusabban értelmezte, mint a „saját oldalam” a 2014-es teljes választási győzelem (10:4!) esetén ezt tette.

– Sajnos, így afféle háborús viszonyok jöttek létre a két oldal között, s tudható, hogy „háborúban” nem lehet építkezni…! Ezért a felelősség az „Éljen VárosuNk!” Egyesületet, azaz az 5 párt: a DK, Jobbik, LMP, Momentum és az MSZP szövetségét terheli.

– Ismétlem, számomra a megegyezés lehetőségét az adja, hogy legyen 1 saját oldali alpolgármesterem, s a másik oldalnak legyen akár 2 alpolgármestere. Megjegyzem, Zalaegerszegen is 3 alpolgármester van. Nem ezen múlik a büdzsé takarékossága. Igenis az 1 polgármesternek és az akár 3 alpolgármesternek lenne elég feladata (ezt másfél hónapnyi polgármesterség után tisztán látom!): Budapestre járni, Zalában tartani a kapcsolatot, városi rendezvényeken ott lenni, konkrétan figyelni a városüzemeltetésre, a hivatali munkát is lelkiismeretesen végezni,…! A 3 alpolgármesteres rendszer jobban működne, mint a 0 alpolgármester és 4 nem főállású tanácsnok rendszere!

– Közös nevező lehetne, hogy „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. Az „Éljen VárosuNk!” pozícióéhsége, sajnos, nehezíti az együttműködést. Tisztelettel megkérdezem, az új struktúra, a bővülő pozíciószám (35 bizottsági tag helyett 48 fő), a tetemes végkielégítési összeg (8 cégvezető) „hány CT-vel ér fel”…?! Pedig pozitív korszak előtt állhatnánk. Hiszek abban, hogy még ebben az áldatlan állapotban is lehetne valamiféle „városi minimum”, amelyben bővebben egyetérthetnénk. Hiszen a „Modern Városok” Program látványosan folytatódhatna, a „Kanizsa-vár-vissza!” fiatalokat segítő és hazaváró programban oldaltól függetlenül egyetérthetünk, Nagykanizsa tényleg lehetne a körkörös gazdaság mintavárosa, s például a GIRO május 11-i kanizsai megvalósulása soha nem látott lehetőséget jelenthet a városunk számára… Valójában Nagykanizsa Fejlesztési Tervének megalkotásával, Klímastratégiánk létrehozásával kellene inkább foglalkoznunk. Nagykanizsának szüksége lenne valamiféle erőforrás-térképre, hogy tisztában legyünk potenciálunkkal.

– Véleményem szerint Kanizsa se nem kicsi, se nem nagy, jó és élhető Megyei Jogú Város. Nekünk nem Zalaegerszeggel kell és lehet versenyeznünk, hanem vállalnunk kell igenis meglévő és erős kanizsai identitásunkat, s ezért kell mennünk előre a közgyűlésben és szeretett városunkban…!”

Bakonyi Erzsébet