Jogerős ítélet a várkastély csalási ügyében

facebook megosztás

A Zalaegerszegi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa 2019. november 29-én hozott jogerős ítéletet azoknak a zalai vállalkozóknak a perében, akik a megyeszékhelyhez közeli várkastély felújítása kapcsán álltak bíróság előtt - tájékoztatta lapunkat a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője, Dr. Bartalné dr. Mentes Judit.  

Az I. rendű vádlott 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a zalai megyeszékhelyhez közeli várkastély turisztikai fejlesztésére. Az épület második emeleti bútorainak elkészítésére a férfi a II. rendű vádlottal szerződött. A bútorokkal 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülni ahhoz, hogy a támogatással a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni. A berendezési tárgyak különleges mivoltára tekintettel a rendelkezésre álló 3 hónap alatt eleve nem készülhettek volna el, ennek ellenére a vádlottak el kívántak számolni a pályázattal. Ehhez az I. rendű vádlott nem rendelkezett a szükséges önrésszel, ezért a vádlottak a valóságnál magasabb összegű számlákat állítottak ki, s valótlan tartamú teljesítésigazolásokat készítettek. A hamis számlákon szereplő összegeket átutalták a II. rendű vádlott számlájára, aki ezeket felvette és az I. rendű vádlottnak adta.  Az ügy III. rendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt. Ezt a számlakiállítás időpontjában még nem teljesítette, ennek ellenére elkészítette róla a számlákat. Nem is teljesíthette, hiszen az általa vállalt kiadványhoz a bútorok még nem készültek el.

A vádlottak a jogosulatlanul igényelt támogatással a Magyar Államnak 4 millió, az Európai Unió költségvetésének pedig közel 24 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A bíróság megállapította azt is, hogy az ügy I. rendű vádlottja a hamis számlák áfa tartalmát, cca. 16 millió forintot levonható adóként szerepeltetett az általa benyújtott adóbevallásban, azt visszaigényelte, így az adó alapja és mértéke tekintetében az adóhatóságot megtévesztette.

2019. június 14-én elsőfokon a Zalaegerszegi Járásbíróság hozott ítéletet az ügyben, majd a fellebbezések nyomán a Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság járt el 2019. november 29-én. Az üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében bűnös I. rendű vádlott elsőfokon 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, továbbá 3 év közügyektől eltiltást kapott. Büntetését a törvényszék 2 év 3 hónapra enyhítette, az üzletszerűséget mellőzte, mivel a vádlottak egy cselekményt valósítottak meg, csak több részletben. A törvényszék a hasonló ügyekben országosan alkalmazott gyakorlathoz igazította a büntetést, a cselekmény elkövetéséhez viszonyítva ezt tartotta arányosnak. Megállapította, hogy ha késve is, de a bútorok legalább fele az évek múltán elkészült. Emellett a II. rendű vádlott által eszközölt kármegtérülés is jelentős enyhítő körülményként szolgált.

A II. rendű vádlottat – aki teljeskörű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját – a járásbíróság 2 év 9 hónap börtönre ítélte, s 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A törvényszék esetében is enyhítésre látott lehetőséget. Az ügy felülvizsgálatát követően mellőzte az üzletszerű elkövetés tényét, ezáltal a büntetési tétel is csökkent. Figyelembe vette továbbá, hogy a másodfokú eljárás során az államnak okozott cca. 16 millió forint kárt megtérítette, s ezzel az okozott kár egészét csökkentette. Így az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés helyett, a II. rendű vádlott 5 millió forint pénzbüntetést kapott.

A bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, és a bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében bűnösnek kimondott III. rendű vádlott elsőfokon kiszabott 400 ezer forintos pénzbüntetésén nem változtatott a törvényszék.

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.