Ebből még nagy baj lesz…vagy már most is az van?!

Évről évre csökken a véradók száma Magyarországon, a tendencia sajnos Nagykanizsára is igaz. Bár az Országos Vérellátó Szolgálat tavalyi közlése szerint egyik vércsoportból sincs hiány, ugyanakkor pár kattintással már 2013-ból is találhatunk cikket arról, hogy műtétet kellett elhalasztani vérhiány miatt. A probléma összetett és megkerülhetetlen.


A véradókampányok ellenére folyamatosan csökken a donorok száma (Fotó: Gergely Szilárd)

Több véradókampányt is szerveztek tavaly, így például nyáron és adventkor is egy egész hét állt a donorok rendelkezésére Kanizsán, hogy karjukat nyújtsák. Lapunk felkereste a Vöröskereszt helyi szervezetének munkatársait, akiktől megtudtuk: a segítők száma a különböző programok ellenére is kevesebb volt tavaly, mint 2018-ban.

– Sok éves tendencia, hogy folyamatosan csökken a véradók száma. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy az a korosztály, amely 20-30 vagy 40 éve elkezdett vért adni, kiöregszik, a korhatár fölé kerül vagy sajnos beteg lesz. A másik pedig az, hogy úgy tűnik, fiataljainkat nem tanítottuk meg arra, hogy a véradás mennyire fontos, s hogy, felelősek vagyunk másokért is, nem csak magunkért – hangsúlyozta Szőlősi Márta, a Magyar Vöröskereszt Nagykanizsai Területi Szervezetének vezetője.

Kanizsán több, közvetlenül a fiatalokat megcélzó programot is indított a Vöröskereszt, ezek azonban nem érték el a várt sikert. Goór Violetta szerint ennek több oka van.

– Elmondható, hogy a véradásokon nagyon kis számban jelennek meg fiatalok. Egyszerűen nem tudunk számukra megfelelő időpontot biztosítani. Ezzel, a mondhatni logisztikai problémával, nem csak mi küzdünk, sajnos a gond az országban másutt is jelentkezik. Nem mehetünk el szó nélkül a plazmaadás kérdése mellett sem. Sok korombeli egyszer eljön vért adni a plazma miatt, mivel csak az lehet plazmaadó, aki évente egyszer teljes véradáson is részt vesz. Aztán kimarad nagyon sok idő, s könnyen lehet, hogy az első alkalom egyben az utolsó is lesz, s nem folytatja ezt a szép és nagyon fontos hagyományt – fogalmazott a húszas éveiben járó véradásszervező.

Szőlősi Márta ehhez kapcsolódva hozzátette: a Vöröskereszt nem tud versenyezni a plazmaadás során nyújtott anyagi feltételekkel, így különösen fontos lenne, hogy a szülők is hangsúlyozzák gyermekeik számára a véradás fontosságát, annak társadalmi értékét.

– Aránylag kevés azoknak a száma, akikről konkrétan tudjuk, hogy azért jönnek, mert szüleik, nagyszüleik is valamikor véradók voltak. Fontos lenne, hogy ez a szám is emelkedjen. Sokak akkor válnak véradóvá, amikor egyik családtagjuknak szüksége lesz vérre. Akkor szembesülnek azzal, hogy ez bizony nem magától jön, ez nem egy olyan dolog, hogy bemegyek a boltba és megveszem, hanem nekünk kell a karunkat nyújtanuk, különben nem lesz vér. S akkor bizony előfordulhat, hogy az orvosok nem tudnak majd segíteni, hiába lenne arra óriási szükség. El kellene hinnie az embereknek, hogy valóban gond lehet abból, ha a szükséges vérmennyiséget nem tudjuk napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra biztosítani – mondta a nagykanizsai szervezet vezetője. 

A megkérdezett két szakember arra is rávilágított, hogy a mutatók javulása érdekében nagyobb, országos összefogásra lenne szükség. Magyarországon egyébként mintegy 6 millió potenciális véradó él, mégis évente alig több mint 250 ezer ember nyújtja karját.

 

Mikó-Baráth György

- - -

A véradás feltételei

Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti, legalább 50 kg testsúlyú egészséges felnőtt. A tetoválás és a testékszer sem lehet akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek. Véradáskor fényképes igazolványt kell bemutatni az adatok felvételéhez (pl. személyigazolvány, diákigazolvány, jogosítvány, útlevél), valamint a TAJ kártyát és a lakcímkártyát is vinni kell. A férfiak évente akár 5-ször, nők maximum 4-szer adhatnak vért. Két teljes véradás között legkevesebb 56 napnak kell eltelnie.