Irányuljon nagyobb figyelem a komolyzenére!

Újabb koncerteket és a fiatalokat megszólító, kifinomult zenei ízlésre nevelő programokat tervez a jövőben a Krátky István Zenei és Kulturális Egyesület. Az öt évvel ezelőtt alakult szervezet eddig is évi négy-öt előadással örvendeztette meg a klasszikus zene kedvelőit. A telt házas rendezvények azt igazolják: nem csak a kereskedelmi rádiók kínálatára van igény a 21. században.

Mozgalmasan telt az elmúlt egy év a Krátky István Zenei és Kulturális Egyesület számára. A szervezet jóvoltából és közreműködésével kamarazenekari és szimfonikus koncerteket egyaránt tartottak Nagykanizsán. A helyi vagy zalai kötődésű tehetséges zenészek olyan szerzők műveit tolmácsolták, mint Dvořák, Haydn, Mozart vagy Vivaldi. Balogh Tünde csellista, az egyesület alelnöke a Zala Szimfonikus Zenekarral közösen szervezett alkalmakat is kiemelte: a hagyományos májusi örömzenekoncertre, illetve az ’56-os hősöknek és minden elhunytnak emléket állító, október végi Emlékezünk-hangversenyre egyaránt sokan eljöttek, és jutalmazták lelkes tapssal a muzsikusokat. A 2019-es programok sora egy ugyancsak telt házas előadással, a Fentős Ferenc Kamarazenekar adventi barokk műsorával ért véget.

– Nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan kíváncsiak a rendezvényeinkre, mert ez azt jelenti, hogy szükség van ránk – fogalmaz Balogh Tünde. – Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Krátky-egyesület tevékenysége egyfajta űrt próbál betölteni, amely abból adódik, hogy Nagykanizsán alapvetően kevés klasszikus zenei koncert van. A Filharmónia Magyarország általában három vagy négy hangversenyt mutat be, azokat is pár hónap leforgása alatt. Mi azon vagyunk, hogy az év többi részében is igényes programokat kínáljunk a közönségnek.

A jövő tervei közt vonós kamarazenekari, vonósnégyes és tanári szóló koncertek is szerepelnek, de az egyesület régóta szeretné elindítani ifjúsági bérletsorozatát is. Ehhez az oktatási intézmények érdeklődésére, nyitottságára és partnerségére lenne szükség a leginkább.

–  A repertoár nem kizárólag klasszikusokból állna, hiszen a cél az, hogy a gyerekek minél nagyobb szeletét megismerjék a zenei kultúrának, a népzenétől a jazzig, vagy a szimfonikus zenekartól, a fúvós zenekaron át, a big band formációkig. Lehetne játszani filmzenéket, jól meghangszerelt népszerű számokat. Szeretnénk, ha a fiataloknak rendszeresen lenne lehetőségük értékes művekkel találkozni, és így a populáris zenében is képesek lennének szelektálni, a minőséget kiválasztani, és egyre többen azt hallgatni.

Balogh Tünde szerint a mai világban, amikor mindenhol, állandóan és óhatatlanul harsog valamilyen hangszóró, különösen fontos, hogy nagyobb figyelem irányuljon a klasszikus zenére. Már csak azért is, mert nemrég felnőtt egy generáció, amelynek szinte teljesen kimaradt az életéből a hangversenytermek látogatásának az élménye, a valódi hangszerek hangja, az akusztikus hangzás, és mindezzel együtt egy semmihez sem fogható lelki és szellemi táplálék.

– Hitem szerint a művészetnek soha nem a tömegigényeket kell kiszolgálnia, hanem helyette az arra fogékonyak előtt ki kell tárni a kapukat, vagy változást kell varázsolnia azok szemléletén, akik esetleg nem ismerik annyira ezt a világot – hangsúlyozza. – Az európai kultúra egyik alappillére a klasszikus zene. Legalább olyan meghatározó, egy második összetartó nyelv a vallás mellett, amely amúgy számos építőművészeti, képzőművészeti, és természetesen zenei remeket ihletett. A világ számos pontján nagy hangsúlyt helyeznek a klasszikus zenei kultúra ápolására és megőrzésére, és az is tény, hogy minél több ilyen művet hallgat az ember, egy idő után annál nyitottabb lesz rá a füle és a lelke, és merőben átrendeződik a zenei ízlése is…

A művészeti iskolákban, így a nagykanizsaiban is viszonylag könnyű megszólítani a fiatalokat: szolfézsra járnak, hangszert választanak, kitartó gyakorlással pedig eljuthatnak egy jó szintre. Nagy kihívást jelent azonban évek múltán megtartani őket, hiszen az érettségit követően sokan új városba költöznek. Balogh Tünde azt mondja, nemcsak a szakmák sajátja a munkaerőhiány, hanem a kultúráé is.

Az adventi barokk hangversenyen Balogh Tünde egyik régi tanítványa, Arany Franciska is játszott (Fotó: Gergely Szilárd)

– Ugyanakkor azok, akik itt maradnak, lelkiismeretesen járnak a próbákra és a fellépésekre. Persze, pozitív példa is akad: az adventi barokk hangversenyen vendégünk volt az egyik régi tanítványom, Arany Franciska is, aki előbb Szombathelyen, majd Pécsen, ma pedig már a grazi zeneakadémián tanul. Nagyon nagy öröm volt vele újra együtt játszani, és látni, milyen tehetséges művész vált belőle.

A Krátky-egyesület rendezvényein a Farkas Ferenc-művészeti iskola több tanára is oroszlánrészt vállal: ők a napi munkájuk mellett is lelkesen és örömmel készülnek az előadásokra. A következő koncert várhatóan tavasszal lesz, emellett a szervezet már most készül a Szimfonikus Zenekar közelgő centenáriumára. Az együttes 2021-ben lesz százéves: a jubileumi programsorozat egyik kiemelkedő, és egyben nyitóeseménye lesz az újévi gála, de a szervezők már az előtt is szeretnék az évfordulóra hangolni a közönséget színes, az elődökhöz méltó előadásokkal.

Nemes Dóra