Mérlegen a Kanizsa Bike

A közösségi bérkerékpár rendszert az önkormányzat 2016-ban pályázati forrásból valósította meg egy esztergomi székhelyű gyártócég licence alapján. A szerződésben vállaltak szerint 5 évig kell üzemeltetni a rendszert, mert ellenkező esetben vissza kell fizetni az EU-s támogatást. A körképünkben megszólalók a „félidőn túl” fogalmazták meg a véleményüket.


A visszajelzések szerint a turisták azt szeretnék, ha regisztráció nélkül, fizetés után azonnal használhatnák a bicikliket (Fotó: Jancsi László)

Szabó István, a Kanizsa Bike rendszert üzemeltető VIA Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elöljáróban elmondta:

- A 12 dokkolóállomás elhelyezését az önkormányzat határozta meg. Igazából a vasútállomástól a belvárosig, onnan az ipari parkban lévő inkubátorházig történt meg a 10 dokkolóból álló rendszer kiépítése. Később a VIA további 2 dokkolót épített, mert úgy tűnt, lakossági igény van a Keleti-városrész bekapcsolására a Kanizsa Bike rendszerébe, illetve hogy a Csónakázó-tó is megközelíthető legyen ezekkel a kerékpárokkal. A 12 dokkoló-helyszín 80 kerékpár használatával működik.

A vezérigazgató szerint, akik szeretnek kerékpározni, azoknak általában van saját kerékpárja. Aki pedig eddig nem biciklizett, kis eséllyel veszi igénybe a kölcsönözhető kétkerekűeket. Maga az ötlet, elképzelés jó volt, viszont a kereslet-kínálat előzetes felmérése nem biztos, hogy megtörtént. 3 és fél év után elmondható, hogy kevés a rendszert használó kerékpáros, jelenleg 16 az éves bérletes felhasználók száma. A VIA reklámanyagokkal, PR-filmekkel, újsághirdetésekkel, a tudnivalókat ismertető honlap készítésével is próbálta a lakosság figyelmét felkelteni.

- Az első kerékpárok üzembe állítása óta már finomítottunk a tarifákon, csökkentettük a díjakat. Az első 60 perc ingyenes, utána pedig 50 forint az óradíj. A naponkénti kerékpárhasználat nem haladhatja meg a 10 órát, ellenkező esetben a rendszer lopottnak érzékeli a biciklit és megkezdődik a bike keresése, amit a kerékpárokra szerelt nyomkövető GPS segít. Két évvel ezelőtt a városvezetés a diákoknak olyan bérletlehetőséget is felajánlott, hogy sikeres regisztrációt követően ingyen kapnak egy Kanizsa Bike-kártyát, ám a fiatalok nem éltek a lehetőséggel. Valami miatt idegenkednek ezektől a bicikliktől. Lehet, hogy a használati módja miatt, mivel el kell menni érte, és vissza kell vinni, ami nem olyan kényelmes, mint otthon elővenni a garázsból vagy a tárolóból.

A dokkolók kezelőfelületén minden információt megtalál az alkalmi felhasználó, aki regisztráció után néhány percen belül már kerékpározhat is. A kimutatások szerint az alkalmi felhasználók száma minimális, ahogy az ebből származó bevétel is.

- Jelentős járulékos költsége is van a rendszernek. Például, ha napokig, vagy hetekig nem használják, akkor a kerékpárokba beépített nyomkövető akkumulátora lemerül. A karbantartó személyzet úgy tudja ezt orvosolni, hogy a bicikliket beszállítják a műhelybe, és feltöltik az akkumulátorokat. A dokkolóba erre az időre egy másik kerékpárt visznek, tehát van körforgás a biciklik között –– fejtette ki a vezérigazgató.

Felesleges fenntartani

Fodor Csaba önkormányzati képviselő (Éljen VárosuNk!), az ÉVE frakcióvezetője, a városfejlesztési és városüzemeltetési bizottság elnöke, a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat ellátó tanácsnok szerint ebben a formában nem lehet fenntartani a Kanizsa Bike kerékpárkölcsönző rendszert.

- Évente több mint 10 millió Ft-ot kellett ráfordítani, és ezzel szemben volt olyan év, amikor mindössze 20 ezer forint volt a bevétel. A tavalyi év is azt mutatja, hogy a 140 ezer Ft-os bevétel mellett 10 milliós költséget okozott a városnak, aminek közel a fele a fenntartási költségekre, szerződésekre megy el. Felesleges fenntartani! – hangsúlyozta. – Minden a fideszes beruházásra jellemzően történt: csináljuk meg sok százmillió forintért, adjuk oda a városnak, hogy működtesse, utána meg örvendezzünk, hogy milyen jó beruházás. Ugyan! Öt évig fenn kell tartani, addig nem lehet vele mit csinálni. Az az álláspontunk, hogy ezekkel a biciklikkel kezdeni kell valamit. Majd kiderítjük, hogy hol lesz rá szükség, és leadjuk a kerékpárokat. Természetesen kellenek fejlesztések Kanizsán, különösen akkor, amikor EU-s, vagy állami pénzből valósítjuk meg azokat, és a városnak nem kell hozzátenni, igen ám, de fenn is kell tartani ezeket a beruházásokat! Ez egy gyönyörű példája annak, hogy mit nem szabad csinálni a közpénzzel. A VIA költségvetéséből ezt az összeget utak, járdák, új parkolóhelyek építésére lehetne felhasználni, de most még nem, mert annak idején hoztak egy rossz döntést. Bosszantó, hogy öt év alatt a beruházási költségen túl még kifizetünk egy csomó pénzt, pedig nincs is rá igény – összegezte Fodor Csaba.

A Kanizsa Bike nyereséges projektnek számít

A Kanizsa Bike kerékpárkölcsönző rendszert egy a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló EU-s pályázati forrásból alakították ki. A pályázat benyújtását annak idején a közgyűlés egyhangúlag szavazta meg, így a jelenlegi képviselők közül például Fodor Csaba, Károlyi Attila és Gábris Jácint is mellette voksoltak – nyilatkozta a Kanizsa Bike kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása és üzemeltetése kapcsán Bizzer András önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP), frakcióvezető, aki fontosnak tartotta kiemelni:

- A pályázati pénzből, amelyet csak ilyen kötött kiírású, többelemű pályázat során tudtunk igénybe venni épült egy bicikliút is 79 millió forintért (a Petőfi utcában, a buszmegállótól az ipari parkig), valamint 5 helyszínen buszvárók épültek vagy újultak meg 26 millió forintért. A pályázat keretében összesen 238 millió forintot kaptunk 100 százalékos támogatásként. Az előbb említett fejlesztéseken túl ebből az összegből alakították ki a Kanizsa Bike kerékpárkölcsönző rendszert, és eszközbeszerzés is történt.  Így például ebből a pénzből kapott a VIA a kerékpárkölcsönző rendszer üzemeltetéséhez egy 4 millió forintos gépjárművet (utánfutóval együtt), illetve 5 millió forintért egy műhelyt is felújítottak a cég telephelyén.

Ezek alapján azt gondolom, hogy a város összességében nyert a pályázattal, még akkor is, ha az 5 évre vállalt kötelező fenntartási költségek várhatóan összességében körülbelül 50 millió forintba kerülnek (évente körülbelül 10 millió forint). Ezt a fenntartási kötelmet és a vele járó kiadásokat kvázi 20 százalékos önerőként is felfoghatjuk a pályázati pénz igénybevétele érdekében. Tehát az egyik oldalon nyertünk 238 millió forintot, amelyből fontos infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak, a másik oldalon pedig kifizetünk 5 év alatt körülbelül 50 millió forintot működtetésre. Ez így pedig a rideg üzleti szemlélet alapján is nyereséges projektnek számít.

Azonban a közösségi közlekedés kapcsán nem az üzleti, hanem a társadalmi, környezetvédelmi hasznosságot kell figyelembe venni. Igaz ez a Kanizsa Bike közösségi biciklikölcsönző rendszerre is, vagy például a kanizsai buszközlekedésre, amelyre évente körülbelül 200 millió forintot költ a város veszteségfinanszírozás címén. Ahogy a buszközlekedésnél, úgy a Kanizsa Bike üzemeltetésénél is a közösségi közlekedés velejárójának tekinthetjük az önkormányzati finanszírozást. Persze, ezzel együtt folyamatosan dolgozni kell azon, hogy az üzemeltetési kiadások minél kisebbek legyenek. Például a Kanizsa Bike esetén a VIA Kanizsa leváltott korábbi vezérigazgatója azon dolgozott, hogy az évi körülbelül 10 millió forintos kiadás jelentősen mérséklődjön a biciklik költséges nyomkövetőinek csökkentésével, vagy akár modernebb és a fiatalokat jobban vonzó elektromos biciklik és rollerek beszerzésével. Amennyiben a Kanizsa Bike szolgáltatásai a jelenleginél vonzóbbak és egyszerűbben igénybe vehetőek lesznek, akkor szerintem elfogadható mértékűre csökkenthető a fenntartási költség. Ez pedig azt jelentené, hogy a kanizsaiak vagy az ide látogató turisták hosszú távon is igénybe vennék a szolgáltatást, és kedvező áron bérelnének biciklit, vagy elektromos közlekedési eszközt. Hiszem, hogy Nagykanizsának, a környezetvédelmet fontosnak tartó városként, a jövőben mindenképp erre kell törekednie.

Könnyítést szeretnének a felhasználók

Bali Vera, a Tourinform Nagykanizsa irodavezetője szerint a nem nagy számú bérletes megszokta, szereti és elsősorban munkába járáshoz használja a kerékpárokat. Az alkalmi felhasználók, a turisták azt szeretnék, ha regisztráció nélkül, fizetés után azonnal használhatnák a bicikliket. A működtetését bonyolultnak tartják, a 10 ezer forint letét fizetését és a regisztrálást pedig feleslegesnek a felszerelt GPS miatt. Bár fenntartói szempontból érthető, de a felhasználók többségének magyarázatra szorul az a rendelkezés, mely szerint a bérleti díj összegét le lehet biciklizni, ugyanakkor, ha ez nem történik meg az adott időszakon belül, akkor a maradék összeg „elszáll”. Hátrányt jelent még, hogy nem lehet előre dátumot választani. Csak az adott napra lehet jegyet venni az irodában, így ha valakinek vasárnapra kell kerékpár, akkor már pénteken meg kell vennie egy 3 napos bérletet.

Bakonyi Erzsébet