Filmtörténelmet írt az Élősködők

Sokan meglepődtek rajta, de nem vitatják az Élősködők című film Oscar-gálán aratott sikerét. A dél-koreai alkotás az első, amely nemcsak a saját kategóriájában, az idegen nyelvű filmek körében tarolt, hanem a fődíjat is elhozta – erre pedig még nem volt példa a 92. alkalommal megrendezett ünnepség történetében.

Négy Oscart kapott az Élősködők, Bong Dzsun Ho a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át (Fotó: YouTube)

„Az Élősködők világszerte megérintette az emberek szívét egy kifejezetten koreai történettel” – ezekkel a szavakkal méltatta a filmet, illetve Bong Dzsun Ho rendezőt és stábját a dél-koreai elnök az Oscar-gálát követően. Arra ugyan lehetett számítani, hogy kategóriája legjobbja lesz az alkotás, arra azonban nem sokan fogadtak volna, hogy az akadémia fődíját is bezsebeli. A történet pikantériája, hogy bár a koreai filmgyártás több mint száz évre tekint vissza, az Élősködők az első, amely egyáltalán jelölést kapott. A humorban és feszültségben egyaránt bővelkedő szatíra mindemellett a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb rendező díját is megnyerte, tehát az alkotók összesen négy Oscar-szobrot vittek haza.

A csupa naplopóból és haszonlesőből álló Kim család történetét hamarosan a nagykanizsaiak is végig izgulhatják, hiszen a helyi mozi által indított artfilm-klub március végén a műsorára tűzi. Maresch Dániel ügyvezető szerint az idei gála jól példázza, hogy a jelölések ellenére valójában mennyire kiszámíthatatlan a díjátadó végkimenetele.

Fotó: Getty Images

– Az Élősködők fődíja egyrészt azért meglepő, mert az Oscar-díj végül is egy amerikai elismerés, amerikai filmeknek, az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjaitól – még akkor is, ha ez utóbbi összetétele nem kizárólag amerikaiakból áll, hiszen a több mint 9000 tag között több magyar művész is van, így például Koltai Lajos rendező – mutat rá. – Másrészt a dél-koreaiak kifejezetten erős mezőnyben versenyeztek a fődíjért. A legtöbb jelölést Batman nemezisének eredettörténete, a Joker kapta, de az első világháború eseményeit újfajta megközelítésben tálaló 1917-et is sokan az Oscar nagy esélyesének tartották – nem beszélve Martin Scorsese gengsztereposzáról, Az írről, amely a tíz jelölés ellenére végül üres kézzel távozott.

Ha valami előre sejtette az Élősködők történelmi sikerét, az az volt, hogy a thriller a bemutatása óta sorra nyerte a rangos szemléket, Cannes-tól kezdve a BAFTA-n át a Golden Globe-ig – annak idején hasonló utat járt be Nemes Jeles László műve, a Saul fia is. Noha az Oscaron ezúttal nem drukkolhattunk magyar műnek, az elmúlt évek tendenciája nem torpant meg.

– Az Akik maradtak ugyan nem kapott jelölést – amire valahol lehetett számítani, hiszen tévéfilmként kellett helyt állnia a szélesvászonra tervezett, szuperköltségvetésű produkciók mellett –, de a szűkített tízes listán ott volt, ami már önmagában is remek eredmény. A rendező, Tóth Barnabás ráadásul duplázott, hiszen Susotázs című rövidfilmje tavaly szintén shortlistes volt.

A legjobb idegen nyelvű filmek Oscar-díja egyébként 1947 óta létezik. A tavaly a „legjobb nemzetközi játékfilm” névre keresztelt kategória csúcstartója Olaszország, a maga 11 aranyszobrocskájával. Az első elismerést is egy olasz film nyerte, a Vittorio De Sica rendezte Fiúk a rács mögött. A mozi mestere, a száz évvel ezelőtt született Federico Fellini szintén egyike volt az első díjazottaknak: 1956-ban az Országútonnal, 1957-ben a Cabiria éjszakáival, 1963-ban pedig a 8½-lel lett kategóriagyőztes.

Fellini a két főszereplővel a Ginger és Fred forgatásán (Fotó: Tumblr)

– Sajnos, a filmjeit még nem lehet legálisan moziban vetíteni – mondja Maresch Dániel –, de a televízióban néha el lehet csípni egyet-egyet. Születésének 100. évfordulója alkalmából január végén például Az édes életet adták. Remek alkotás, de az én személyes kedvencem a Ginger és Fred, Fellini egyik utolsó munkája. Ebben két kedvenc színésze, Marcello Mastroianni és felesége, Giulietta Masina a főszereplő, ahogy sok más művében. A történet szerint egy idős házaspárt alakítanak, amelynek tagjai annak idején azzal írták be magukat a varieté világába, hogy Ginger Rogerst és Fred Astaire-t utánozták. Később szétváltak az útjaik, de egy tévéshow kedvéért újra találkoztak. Fellini ebben a ’80-as évek végi drámában ironikus hangnemben, kemény, de igaz kritikával illette a kereskedelmi televíziózás világát – aki vevő az ilyesmire, annak mindenképpen érdemes megnéznie.

Nemes Dóra