Őrizz meg, Uram, az ártók kezétől…!

A 111. nőnap alkalmából tüntetést szerveztek – egyebek mellett – a nők jogaiért, s a párkapcsolati erőszak ellen Budapesten. Bár pontos adatokat egyik hivatalos szerv sem ad ki, sajnos közel állhat a valósághoz az az állítás, miszerint napjainkban hetente egy nő meghal kapcsolati erőszak áldozataként Magyarországon, s minden ötödik magyar nő megtapasztalja a bántalmazás valamely formáját élete során. 

(Fotó: Jancsi László)

A statisztikai adatokat, s úgy általában a legtöbb országos szintű problémát sokan hajlamosak elintézni egy kézlegyintéssel, mondván, ez itt minket Kanizsán, Zalában úgysem érint. De, hogy mindenki felébredjen Csipkerózsika álmából: az első idei, médiában is megjelent, közeli hozzátartozó ellen elkövetett gyilkosság Zalaegerszegen történt. Január 4-én egy 55 éves nőt 53 éves élettársa megfojtotta, miután a közös kutyájukkal is végzett. A férfi maga jelentette be a gyilkosságot, állítása szerint anyagi gondjaik miatt döntöttek a halál mellett, magával azonban már nem volt ereje végezni.  

A témával kapcsolatban lapunk két szakembert, Dóber Valéria pszichológus-tanárt, valamint a nagykanizsai Egyszülős Egyesület elnökét, Németh Györgyi ügyvédet kereste fel. Abban mindketten egyetértettek, hogy a probléma sajnos nem új keletű. – Ez egy több évszázados, mondhatni hagyomány, ami egyidős az emberi kultúrával. Az, hogy manapság ennyire felszínre került, az egyrészt köszönhető a Me Too-kampánynak, s annak, hogy talán nőtt a megalázottak bátorsága – fogalmazott Dóber Valéria.

Németh Györgyi (Fotó: Horváth Zoltán)

Németh Györgyi hozzátette: fontos előrelépés volt, hogy az új büntető törvénykönyvben már nevesítették ezeket az eseteket. – A paragrafus 2013. július 1-jén lépett életbe, kapcsolati erőszak néven. Fontos, hogy ez a cikkely kiszélesítette a szűk családi értelmezést, ami ugye anyukára, apukára és a gyerekre koncentrált, s most már beszél volt házastársról, volt élettársról is. Nagyon sokszor állunk szembe olyan helyzettel, hogy a pár megszakítja az életközösséget, de nincs hova menniük, így hiába válnak el, egy lakásban maradnak. Előfordul, hogy ez még mérgesebb szituációkat szül, mint amilyen korábban volt. A vagyonközösségtől megszabadulni – ha nincs önkéntes szándék – nagyon nehéz…

A fővárosi tüntetés szervezői kétszázezer bántalmazott nőt említenek ma Magyarországon. A szakértők tapasztalatai alapján ez a szám ennél jóval nagyobb is lehet, hiszen sokan még 2020-ban sem tudnak, mernek fellépni megalázójuk ellen. – Több mint 4 évtizede vagyok a pályán, de sokszor most is meglepődőm, hogy hol van az emberi tűrőképesség határa… Voltak olyan eseteim, hogy 18, 20 év házasság után jöttek hozzám hölgyek, hogy válni szeretnének, majd elmondták: kapcsolatuk ideje alatt tulajdonképpen végig kapcsolati erőszaknak voltak kitéve. Sok minden van a hallgatás mögött. Én vallásos ember vagyok, de sokszor sajnos a hit is megakadályozza a megfelelő lépést. Több olyan hölggyel találkoztam, akik elmondták, ha a templomban azt mondták, holtomiglan, holtodiglan, akkor azt meg is tartják… Szintén nagyon gyakori ok, hogy meg akarják várni, amíg a gyerek felnő. Arra viszont nem gondolnak, hogy többet árthatnak azzal a fiatalnak, hogy otthon folyton feszült a hangulat – hangsúlyozta Németh Györgyi.

Dóber Valéria (Fotó: Jancsi László)

Dóber Valéria szerint a gyermekkori nevelés rossz minősége, a megfelelő kommunikáció hiánya, valamint a gazdasági és különböző szerhasználati függőségek együtt, mondhatni ok-okozatként járulnak hozzá ahhoz, hogy a családon belüli erőszak napjainkban is komoly probléma Magyarországon. – A 40-50 év közötti hölgy pácienseimnél gyakran visszatér, hogy gyermekkorukban nagyon komoly megaláztatást, s félelmeket kellett átélniük mondjuk egy alkoholista apa miatt. A családon belüli erőszak összefügg a társkapcsolati függőséggel, a különböző szerhasználati függőséggel, így az alkohollal, ami agresszívvá tesz nagyon sok embert. Ha valaki egy ilyen gyermekkorból érkezik, akkor az vagy nem tud vagy csak nagyon későn tud magáért kiállni. De nagyon gyakori a gazdasági függőségben tartás esete is. Gondoljuk végig: egy nő gyereket szül, elmegy GYES-re, GYED-re, s évekig a gyermek gondozásával van elfoglalva, így megváltozik a család gazdasági egyensúlya. A férfi lesz abszolút a fő pénzkereső, ő az, aki nagyobb összegben járul hozzá a családi költségvetéshez. A férj gazdasági függőségben tartja a társát: be kell neki számolni, hogy mire költi a pénzt, szoros ellenőrzés alatt tartja a másik felett. S ekkor mi történik? A nő elveszíti az önbecsülését, az önvédelmi készségét, elveszíti a magabiztosságát. Otthonról hozzák a magyarok ezeket a mintákat, a másik ember becstelenítését, s ez szélsőséges esetekben nyilván élet elleni bűncselekményhez vezet. Éppen ezért vallom azt, hogy nagyon korán meg kellene tanítani gyermekeinket, hogy kölcsönösen becsüljük meg egymást, legyen teljesen más a kommunikációs stílus.

Mikó-Baráth György