Ebből már nem lesz semmi...

Az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy eltűntek a karakteres évszakok. A tél már nem olyan, mint 20-30 évvel ezelőtt volt, pedig kell a fagy, a hideg, a hótakaró a természetnek.


Gazdag Attila cserfői birtokán szemrevételezi a károkat (Fotó: Horváth Zoltán)

Az idei szezonban a télnek nyoma sem volt, korán beindult a rügyfakadás. Múlt hét közepén aztán gyökeresen megváltozott az időjárás, Förhénci Horváth Gyula hóesésben szemrevételezte szőlőjét. A Kanizsa melletti hegyháton akkor azt mondta: a szőlőben még semmilyen kárra nem lehet számítani.

– A szőlőültetvények – a karós ültetvények – metszése most kezdődött, hiszen egy régi regula szerint „Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad”. A karós szőlőnél mi is körülbelül az egynegyedénél tartunk, a furmintba még bele sem tettük az ollónkat. A lényeg az, hogy a szőlő pikkelylemezei a rügyeken még fedettek, ott különösebb kárra nem lehet számítani. A karós szőlőknél sincs probléma, az időjárás csak késlelteti a munkát. Az viszont probléma, hogy hétvégére újra 20 fokot jeleznek, ilyenkor robbanásszerűen nyílik a természet, és nem győzzük utolérni magunkat – mondta március utolsó napjaiban Förhénci Horváth Gyula.

Az egykori kanizsai hegyközség elnöke, a környék és a régió elismert szakembere szerint a korán virágzó gyümölcsök – a mandulák, kajszik és őszibarackok – jelentős része, és egy-egy korai cseresznye már károsodhatott a télies tavasz miatt. A probléma nem a hideggel volt, hanem azzal, hogy szállított hidegről volt szó.

– Az első fagyos éjszaka előtt kitettem egy méter magasságba, vödörben vizet. 4 centi jeget mértem rajta, ez azt jelenti, hogy a gyümölcsfák koronájában is ez a hőmérséklet volt. A már virágzó fákat nagyítóval megnéztem későn este, és sajnos azt tapasztaltam, hogy elfeketedtek a bibék, porzók. Később derül majd ki, hogy konkrétan mennyi kár keletkezett, de sok reményt nem táplálok.

Aki egy kicsit is jártas a mezőgazdasági kérdésekben, jól tudja, legyen szó zöldségről vagy gyümölcsről – kimondottan a szőlőről, illetve a „pálinka alapanyagokról” – nem csupán régiónként mutat mást az adott év időjárása, hanem dűlőnként is.

– Itt talán egy kicsit még rosszabb helyen is voltunk, a hideg betörés szeles oldalán. Hiszen voltak olyan dűlők, ahol ugyanúgy érezhető volt a hideg, ami azonban nem párosult széllel. Ez azért fontos, mert ha széllel jön a lehűlés, sokkal nehezebb védekezni – hangsúlyozta a cserfői hegyháton gazdálkodó Gazdag Attila. – Füstöléssel 1-2 fokig lehet védekezni, amikor gyakorlatilag egy ködpárnát képezünk az ültetvény felett. Ez elég nehéz és körülményes megoldás, a legjobb védekezés talán a tüzelés. Ilyenkor fáklyákkal a fák alatt hőgombát hozunk létre, ez a módszer -6 fokig hatékony.

A gyümölcsfák virágzáskor 1-2 fokot még elviselnek, ám alacsonyabb hőmérséklet esetén súlyos károkat okozhat a fagy. Cserfőn nagy széllel tört be a -5 fokos hideg.

– Az egymást követő évek időjárása hektikus. Az járt jól, aki tavaly „bespájzolt”, és azt mondta az asszonynak, hogy nem lesz annyi lekvár, a kajsziból inkább pálinka készül. A fagykár miatt előfordul, hogy kimarad 1-1 év, úgy tűnik, ilyen lesz az idei is – tette hozzá Gazdag Attila, aki szerint a napokban még lehet kisebb-nagyobb fagykár. Újabb hideghullámot jósolnak ugyanis vidékünkre, ezért még nem összegezhetjük véglegesen a károkat…

Vincze Adél