Kapcsolattartás a kijárási korlátozás idején

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozás időszakában is megilleti a különélő szülőt a kapcsolattartás. A veszélyhelyzet folytán elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben is kezdeményezhető a kapcsolattartás végrehajtása.

A kijárási korlátozás idején a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására csak alapos indokkal kerülhet sor. Alapos indok viszont a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása. Ilyen szülői jog és kötelezettség a különélő szülőnek a gyermekével való kapcsolattartási joga, egyben kötelessége. A kapcsolattartási jog pedig általában magába foglalja a személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történő elvitelét.

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet ellenére a különélő szülőket a gyermekükkel - a kapcsolattartás szabályairól való peren kívüli megállapodásuk vagy perben kötött egyezségük vagy a bíróság kapcsolattartást rendező ítélete vagy a gyámhatóság határozata szerint - a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás változatlanul megilleti, azok megvalósulását a rögzített szabályoknak megfelelően a gyermeket gondozó szülőnek önként lehetővé kell tennie.

Ha a felsorolt bírósági vagy gyámhatósági határozatban szabályozott kapcsolattartás vagy elmaradt kapcsolattartás pótlása a szülők együttműködése eredményeként önkéntes módon nem valósul meg, vagyis a kapcsolattartási szabály megszegésre kerül, akkor a veszélyhelyzet folytán elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben is kapcsolattartás végrehajtása iránt nemperes eljárást kezdeményezhet jellemzően a kapcsolattartásra jogosult különélő szülő (de a kapcsolattartásra kötelezett gyermeket nevelő szülő is). Ha ezen eljárás keretében - az első lépcsőben - megállapítja a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegését, akkor - végrehajtást elrendelő végzésben - az elmaradt kapcsolattartás pótlására, a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartás biztosítására hívja fel a kapcsolattartási szabályokat megszegő szülőt.  A pótlásról született döntést pedig önként végre kell hajtani. A bíróság felé ugyanis be kell jelenteni az önkéntes teljesítést, de annak elmaradását is.

Utóbbi esetben, vagyis ha önként nem tesz eleget a végzésben előírtaknak a kötelezett szülő, akkor - a második lépcsőben - a teljesítés elmaradása miatt a bíróság - újabb végzést hozva - különböző jogkövetkezményeket alkalmazhat. Megkeresheti a gyámhatóságot a kapcsolattartás teljesítése előmozdítása végett, pénzbírságot szabhat ki, indítványozhatja a gyámhatóságnál a gyermek feletti szülői felügyelet megváltoztatását, feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt, sőt a kapcsolattartás szabályainak rendszeres és visszatérő megszegése esetén a gyermek rendőrség közreműködésével és végrehajtó bevonásával történő kapcsolattartásra átadását is elrendelheti.

Az elrendelt veszélyhelyzet miatt kizárólag csak a gyermek rendőrség és végrehajtó általi kapcsolattartásra átadására vonatkozó végzés nem végrehajtható.

Tehát nem felesleges vagy eleve reménytelen az elmaradt kapcsolattartás végrehajtását kérni és ha     végső soron a gyermek rendőrség és végrehajtó általi kapcsolattartásra átadását elrendelő határozat is születik, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően végre lehet hajtani - tájékoztatta lapunkat dr. Bartalné dr. Mentes Judit a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.