Alkotók veszélyhelyzetben – művészet a karanténban

Önmagába nézve, érzékeit befelé fordítva képben, szövegben vagy éppen zenében közli meglátásait. A legbensőbb gondolatok megformálása, a külvilággal való megismertetése minden művész egyedi tudása. A veszélyhelyzet azonban őket is módosításra késztette. A művész mindazonáltal a karanténban is művész.


Ludvig Dániel – Karantén

A művelődés, a művészet az emberi élet elengedhetetlen része. Kit kissé, kit jobban, kit ezen, kit azon ága, kit hazai, kit külföldi alkotónak a munkája sarkall elismerésre. A hétfőtől ugyan kissé enyhített, mindemellett hetek óta tartó bezártság számos területen megmutatta hatását. Ez alól természetesen a művészet sem kivétel. A különböző művészeti ágaknak hódoló profik, vagy éppen amatőr műkedvelők elárasztották az online teret. A bezártság adta művészi kreativitás, az online tanfolyamok, a kihívások időszakát éljük, amikor mindenki megmutathatja magát. Számos művész kultúrmisszióba kezdett, az otthonmaradás fontossága mellett, az otthoni alkotást, a gyakorlást, az alkotókedv kiteljesedését propagálva. Tömérdek szerzemény, iromány, versike, mű és alkotás született meg a karantén témakörét felhasználva. A művészek is számtalan formában merítettek ihletet alkotásaikon megjelenítve világunk ezen korszakát. Magányosan, „bezárva” alkotni, így zajlott eddig is a művészemberek zömének élete. A mindenkit érintő aggódás, a karanténérzés után a művészeknek ez a helyzet talán egyfajta ajándéknak is tekinthető - mondta Stamler Lajos művésztanár.

A befelé fordulásnak, a csendnek is megvan az értéke, amely olyan lehetőségeket hozott, amelyek a nyüzsgő mindennapi létben nem láthatók, hallhatók - hangsúlyozta, majd kiemelte: alkotóként ez számomra is egy feltöltődő időszak, az elkészített vázlatok, modellek mellett azonban tanárként az újfajta tanítás megtanulása időt vett igénybe. A jelenleg tapasztalt online művészetet elnézve pedig kifejtette: a vizuális világ térhódítása, a média képzőművészetre kifejtett hatása hasznos is lehet. Előny például, hogy az adott alkotás több emberhez is eljut, az alkotással való kontaktus azonban nem pótolható. A képzőművészet személyesen tapasztalható finomsága, az élményszerűség, a kétkezi munka gyönyörűsége, az élmény elmélyedése sokkal inkább a személyes meglátás után alakulhat ki – hangsúlyozta a művésztanár.

Mindezzel egyetért Ludvig Dániel, aki a karantén idején 5 perces kiállításokkal szórakoztatta a műkedvelőket. Viccnek indult, de rendkívül népszerű lett, így eddig 12 virtuális rövid tárlatot készítettem – árulta el a Kanizsa Újságnak az ifjú művész. Elsőként egy ütött-kopott, régi telefonfülke szolgált térként, ahol a saját és egy indonéz kolléga képét állította ki. Koncepció volt, hogy még véletlenül se jusson senki a kiállítás közelébe. Az alkotások a telefonfülke mellett vadászlesen, mezőn, buszmegállóban kaptak 5-5 perc hírnevet. A minitárlatok résztvevőit úgy párosítottam, hogy egy magyar és egy külföldi művész alkotásai kerültek egy helyszínre, ezzel is megtartva a kapcsolatot, még ha csak virtuálisan is – hangsúlyozta Ludvig Dániel. A fiatal művész tapasztalata szerint egyébként a kollégák és a művészetkedvelők is megértették az 5 perces kiállítások értelmét: a poént, a helyzet tragikusságát, azt, hogy bár nincs kiállításokra, közös találkozásokra lehetőség a feléledő tavaszi környezetben mégis élvezhetőek a művek. Még ha jelenleg csak digitálisan is. A művész azt is elárulta, hogy az ő életében nem jelentett különösebb változást a karantén, számos kollégáját elnézve azonban látni, hogy a helyzet mélyen érintette őket. Mindez ember és környezetfüggő is – véli Dániel, aki reméli, hogy hamarosan a Kendlimajori Művésztelep is benépesül. A tavasszal elhalasztott művészeti kurzusokat a tervek szerint a nyáron pótolják, az immár hagyományos nemzetközi művésztalálkozó pedig várhatóan augusztus végén nyitja kapuit.

Vuk Anita