Ásó, kapa, gereblye – Ahol kiskert van, gyümölcsfa is van

Sok veszélynek vannak kitéve a kiskertek gyümölcsfái ebben az időszakban. Lehet fagy, ez ellen nehéz védekezni, de más veszélyt el lehet hárítani. A tavaszi időszakban különösen oda kell figyelni a gyümölcsfákra – legyen szó csupán 1-2 fáról, amelyek ellátják a család szükségletét. Ha a gondos gazda, a kert művelője és tulajdonosa nem fordít kellő figyelmet a kártevőkre és kórokozókra – könnyen előfordulhat, hogy nem csupán a befőttes és lekváros üvegek maradnak üresen – de még kóstoló sem terem a fán.

Hangyák masíroznak a fák törzsén – ha ezt látjuk nem árt jobban odafigyelni. A hangyák és a tetvek ugyanis különös szimbiózisban élnek egymással, utóbbi váladékából táplálkozik az előbb említett rovar. Sőt, a hangya képes arra is, hogy a gyümölcsfákat és dísznövényeket tönkretevő tetveket gondozza és telepítse.

A veszélyhelyzet miatt sajnos nem mindenki tudott kimenni a hétvégi telkére, birtokára, könnyebb helyzetben voltak azok a kiskert tulajdonosok, akik lakóhelyük mellett gondozzák a veteményest, és az azt körbeölelő gyümölcsfákat. Virágzás előtt a legfontosabb megelőzés a szemrevételezés lett volna, ugyanis a növényeket támadó tetvek rendkívül szaporák, elevenszülők – a szakemberek elmondása szerint egyik pillanatról a másikra fel tudnak szaporodni. Ezek után pedig, ha a gazda nem volt gondos gazda, a méhek védelme érdekében a növényvédő szerek használata kimondottan tilos. Várni kell, mert sziromhullás után még van lehetőség a kártevők megfékezésére.

Smolcz Frigyes Nagykanizsán él, de a föld, a növények és a gyümölcsfák szeretetét szülőfalujából, Liszóból hozta magával. Mint azt elmondta: a családi ház udvarán mindig voltak gyümölcsfák, a hegyen szintén, sokszor a szőlőtőkék közt is.

- Úgy emlékszem, annak idején nem volt szükség ennyi növényvédő szerre – emlékezett vissza -, a klasszikus, régi, őshonos fajták voltak nálunk, amelyek nem igényeltek permetezést. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időnként nem támadta meg a fáinkat egy-egy betegség. Ezzel kapcsolatban azt tanultam meg a szüleimtől és a nagyszüleimtől, hogy a beteg ágakat - amelyeken egy-egy fertőzés nyoma látszódik – le kell vágni. Ezeket nem szabad a komposztba tenni, el kell égetni. Most fiatal gyümölcsfáim vannak, ezek már nemesítettek, jóval kényesebbek. A fagykár ellen sajnos nem tudtunk tenni semmit, cseresznye és meggy nem lesz idén nálunk. Viszont a csapadékszegény időjárásnak annyi előnye van, hogy a gombabetegségek nem jelentek meg. A csapadékhiányról még annyit, a fiatal gyümölcsfák esetében most szerintem elengedhetetlen az öntözés” – javasolta Smolcz Frigyes.

Fotó: Horváth Zoltán

Visszatérve a jelenleg megtelepedő kártevőkre - a tetveknek több fajtája van, és hasonlóan a közelmúltban megismert szőlő-kabócához, vírus hordozóak lehetnek. A gyümölcsfák levelei mutatják a kártételt. Feketés-szürke, vagy pirosas elváltozás mutatkozik, sok esetben fel is hólyagosodik. A szakemberek arra intenek, ilyenkor meg kell nézni a levél alját, ahol egész kolóniája él már a kártevőknek – pedig a gazda elsőként gombabetegségre tippelt volna.

A beteg fa vírusának terjedése pedig legtöbbször szintén a tetveknek köszönhető, nem csupán a „segítségükre lévő” szél miatt. Az anyatetvek ugyanis repülnek, a fertőzött fából szívogatott tetvek egy másik gyümölcsfára átkerülve továbbadják az adott betegséget. A szakirodalom és a szakemberek szerint nem szabad elmenni a probléma mellett: a hurcolt betegség miatt rövidebb életű lesz a gyümölcsfa és nem fog szép termést hozni.

Van megoldás? Van! Egy alapos permetezés – még a virágzást követően is megfogja a kártevőket, a tapasztalatok szerint sikeres elhárító-védekezés után nem jelennek már meg az élősködők, és így egészséges termény kerülhet az üvegekbe.

Vincze Adél