Ásó, kapa, gereblye: Csalánlé a bio kertészet jegyében – egyenes vonalak mentén

Sorozatunk e heti részében a „szomszéd” praktikáira, trükkökre voltunk kíváncsiak. Minden kiskertet művelő gazdának megvan a saját maga specialitása, de a kérdés fennáll: miért zöldebb a szomszéd kertje?


(Fotó: Horváth Zoltán)

Salamon József 11 évvel ezelőtt ment nyugdíjba, és bár előtte is volt földje, a kiskert, a veteményes azóta lett a „szíve csücske”. Látóhegyi birtokán csupán egy pár négyzetméteres terület van, amit minden esztendőben megművel – nem mellesleg a Magyarország legszebb konyhakertjei” versenyen is kiváló eredményeket ért el. És, hogy mitől is zöldebb a szomszéd kertje? Salamon József esküszik a saját, hagyományos magjaira, ültetési technikáira. – Minden évben elrakom a magokat, 3-4 éve a saját termésemből származnak a jelenlegi zöldségek is. A paradicsom, a paprika, minden. Vannak azonban olyan növények, amelyek elhullajtják a magvaikat. Nálam van rebarbara és mángold is. Hogy mit teszünk vele? Érdekes egy növény… három évvel ezelőtt hallottam róla. Két évente hoz magot, a feleségem elrakta, akár a kompótot. Nem a zöld részét a növénynek, a szárát – mondta el Salamon József.

A gazda ügyel minden egyes ágylásra, de saját tapasztalata alapján felhívta a figyelmet arra, hogy sok olyan növény van, amit, ha egyszer elültettünk, akkor később szinte lehetetlen megszabadulni tőle. Egy ilyen öröklakó például a spenót, amit ki sem lehet irtani. Persze lehet próbálkozni, de egy idő után rájön mindenki, hogy hiába a gondos kapálás, ez a növény ott marad. A kapor ugyanilyen. Ha egyszer valahol megvetette a lábát, akkor utána minden évben felnő. Salamon gazda tapasztalata szerint hiába ültet más és más növényt a kis veteményesbe, ami egyszer teret hódított, azt ki sem lehet irtani. - A csopros hagyma, az újhagyma, a fokhagyma is a sajátom. Kétféle zöldbab, szintén. Vannak természetesen bevált praktikáim. Az uborka vetőmagját például úgy teszem el, megvárom, amíg teljesen túlérik. Hatalmas nagyra, sárgára. A saját folyadékjában kell kiszárítani, mint a mákot. És a hagymát több sorban is ültetem, elriasztja például a vakondokat – ez is egy praktika.

Salamon József kertjében szinte „patika rend” van, mint ahogy fogalmazott: ez élteti, a kis föld ellátja a családot, nem csupán saját magát és feleségét. Sőt, a szomszédoknak is jut a magokból, palántákból és tanácsokból. A szomszéd kertje pedig nem csak zöldebb, hanem bio kert is. Salamon József ugyanis nem használ semmiféle vegyszert, nem permetez, a csalánra esküszik. Azt mondja, hogy az ebből készülő, kizárólag ebből a természetes alapanyagból levő szer csodákra képes. Tapasztalata szerint szinte minden kártevőre hasznos. A „csalános csodaszer” minden növényi kultúrában használható, legyen szó zöldségről vagy éppen valamilyen dísznövényről. Saját receptje szerint: 30-40 dekányi csalánt egy hordónyi vízhez téve, és beáztatva, megérlelve, minden kórokozó ellen beválik. Csak javasolni tudja mindenkinek, aki a növényeit szeretné megvédeni a kártevőktől, de közben nem szívesen használ különféle vegyszereket.

Vincze Adél