Trianoni megemlékezés Nagykanizsán

Több rendezvénnyel emlékezett Nagykanizsa a trianoni békediktátum aláírásának százéves évfordulójára. A városi megemlékezés a Nagy-Magyarország-emlékműnél volt, ezt követően az oskolások verses esttel, az Aranykor Nagykanizsa tagjai pedig rövid műsorral tettek tanúbizonyságot a magyarság határokon átívelő összetartozásáról és a nemzeti egységről. 

Kanizsán is fellobbant csütörtökön az összetartozás lángja. A városi műsor részeként a jelenlévők közös énekkel, versekkel, beszédekkel, imával és koszorúkkal emlékeztek a magyarság legnagyobb tragédiájának 100. évfordulójára.

– Az összetartozás napján, az összetartozás évében, június 4-én, én arra hívnám fel a figyelmet, hogy Magyarország, kicsi és nagy, belhon és külhon az ma is létezik: egységes, egylelkű, egy nemzetként – mondta Balogh László, Nagykanizsa polgármestere.

A Thúry Vitézlő Oskola programjának résztvevői az általuk választott, trianoni témakörű alkotásokat olvasták fel egymásnak, így emlékezve az 1920. június 4-én történt fájdalmas eseményekre.

– Nekem ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak arra, hogy az elmúlt időkre emlékezzünk és ne nekünk kelljen száz év távlatából igazságot tennünk a történtekről, hanem az írói képességekkel megáldott emberek tollából származó csodás költeményekkel egy kicsit gyarapodjunk - tette hozzá Vörös András, a Thúry Vitézlő Oskola vezetője.

A trianoni béke részeként Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, így a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból, 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.