Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat csökkentéséről júliusban

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal, 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a július 21-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.     

A júliusi kamatdöntő ülésen döntöttek arról is, hogy a jegybank 15 év feletti futamidejű állampapír-vásárlásba kezd.     

A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a járvány  első - védekezési - szakaszában az MNB célzott eszközökkel megfelelően stabilizálta a hazai pénzpiaci folyamatokat és biztosította a szükséges mennyiségű likviditást. Egyöntetűen amellett érveltek, hogy a júniusban kezdődött a helyreállítás időszakában a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett kiemelten fontos a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása, ami a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen az inflációs cél fenntartható módon történő eléréséhez.    

A tanács az óvatos megközelítés jegyében két lépésben - júniusban és júliusban - csökkentette az irányadó rátát. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az így elért 0,6 százalékos alapkamat egyszerre támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését, illetve a gazdasági növekedés helyreállítását. A döntéshozók hangsúlyozták, hogy az alapkamat 0,6 százalékos szintje biztonságos távolságot jelent a nullaközeli tartománytól, melynek megőrzése a továbbiakban is fontos.     

A júniusi kamatcsökkentés tartósan megjelent a hozamgörbe rövidebb szakaszán, írták, hozzátéve: ugyanakkor monetáris politikai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy az alapkamat csökkentésének hatása a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön. Az állampapír-vásárlások a monetáris transzmisszió javítása mellett az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is támogatják.     

A döntéshozók megítélése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges. A tanács tagjai egyöntetűen úgy vélik, hogy a lefelé mutató növekedési kockázatok realizálódása esetén a gazdaság további ösztönzése leghatékonyabban a vállalatok finanszírozását támogató, célzott eszközökön, a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá!-n és a Növekedési kötvényprogramon (Nkp) keresztül biztosítható.      

A testület megítélése szerint a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet.     

Mint írták, a makrogazdasági adatokat az idei évben jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesülnek leginkább. A GDP második negyedévi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A hiteltörlesztési moratórium az év végéig összességében 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.     

A gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei évi hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság-ráta átmenetileg növekszik, majd a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.    

A koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index 2020 júniusában 2,9 százalékra emelkedett, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A beérkező inflációs adatok az MNB várakozásaival összhangban alakultak.  Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7 százalékon alakul.    

A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein: az Nhp hajrá!-n és a Nkp-n keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést - közölte az MNB.     

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését augusztus 25-én tartja, amelyről szeptember 9-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

MTI

(Borítókép: Kovács Tamás)