Ásó kapa… – Stresszoldás Rigóhegyen - virágokkal, szomszédokkal

2020. szep. 26.

Mindenkinek van története. Hogyan talált rá a birtokára? Miért is foglalkozik valaki egy talpalatnyi birtokon zöldségek, gyümölcsök nevelésével, virágok gondozásával? Sok esetben a családi gyökerek nem engedik az embert, viszont van olyan eset is, amikor a hagyományok mellett a napi stressz oldása valósul meg a kiskertben.

Rovatunk e heti szereplője sokak számára ismert lehet, Horváth Ferencné Magdika sok éven át a Zala Volán üzemvezetőjeként dolgozott. Mosolygós arcára, segítőkészségére bizonyára ma is emlékeznek azok, akik valami oknál fogva kapcsolatba kerültek vele. A Galambok községhez tartozó rigóhegyi birtokát 2002-ben vásárolta meg, azóta a mindennapjai szerves részévé vált a telek művelése. Az előző tulajdonostól megörökölt hatalmas fenyőfák és tuják veszik körbe Magdika kis birodalmát, de bőven akadt hely az évek folyamán a virágoknak, díszcserjéknek, gyümölcsfáknak és a veteményesnek is.

– Életem nagy részét családi házban töltöttem, hozzászoktam a veteményeshez, a virágokhoz, ami a mindenem. Pár év kihagyás volt, amit nagyon rosszul éltem meg... hiányzott. Annyira, hogy el sem tudom mondani! Tulajdonképpen 6 év volt, amikor a városban éltem, kert nélkül, de nem bírtam tovább, 2002-ben eldöntöttem, ha lesz alkalmam, mindenképpen veszek egy hegyi birtokot – árulta el kérdésünkre Horváth Ferencné.

Vágni lehetett a csendet Rigóhegyen egy hétköznapi délelőttön, amikor meglátogattuk a nyugdíjas éveit töltő Horváth Ferencnét. A városi ember számára szokatlan a nagy csend, amit esetleg a madarak éneke vagy a közelben lévő lovarda állatainak hangja töri meg. Házigazdánkat megelőzte két - a szomszédban lakó - macska, akik rendszeresen, érdeklődve köszöntik a látogatókat. Gonosz és Lédi jó ismerősként járnak át a szomszédba, ahogy gazdáik is. Ők Szentendréről költöztek ide pár hónappal ezelőtt. A kapcsolat a hegyi birtokosok közt több mint kiváló, mindenki segíti a másikat, együtt szüretelnek, magot, palántát adnak, és élvezik a természet nyújtotta lehetőségeket, csendet és nyugalmat.

– A legjobb stresszűző a fizikai munka, főleg a kerti munka. Virágokkal bajlódni vagy éppen e veteményesben dolgozni. Hasznot is hoz, örömet okoz, mindez gyógyító hatással van. Ha valakinek a hétköznapjai nem fizikai, hanem szellemi fáradtsággal vannak tele - mert vannak ilyen időszakok az ember életében -, akkor én azt tudom mondani, ez a legjobb megoldás! Ez az időszak már 18 éve kezdődött az életemben, nem bántam meg egy pillanatig sem. Nagyon szeretek kint lenni. A birtok rendben tartása mindenképpen fizikai erőnlétet kíván, de talán jó is... Mert, ha az ember nem csinál semmit, az sokkal rosszabb – mondta mosolyogva Magdika.

A rigóhegyi veteményes számos meglepetéssel szolgált. A legtöbb zöldség így szeptember vége felé már itt is kikerült a földből, de csodálatos volt a kifejtőbab, a még mindig virágzó és zsenge termést hozó zöldbab. A legnagyobb meglepetést pedig az eper okozta. Piros, érett eper szeptember dereka után.

– Általában a legtöbb zöldség vagy virág már jól kipróbált. Vagy saját magról ültetem, vagy kapom valakitől, akinek bevált a fajta. Idén én is meglepődtem több dolgon: a pár éve ültetett málnám vesszőin például most is vannak érett szemek. A tökök szintén tudnak meglepetést okozni. Nagyon szeretem a hagyományos ételeket, mellette persze az újakat is szeretem kipróbálni, ehhez minden van itt a kertben, természetesen fűszerek is. Sokkal jobb a friss fűszer, mint a szárított bolti! A gyógynövényeket nem is említettem... Saját magamon próbáltam ki, tapasztaltam például: a zsálya és a kakukkfű teája isteni jó télen megfázás ellen!

A beszélgetést még természetesen lehetne folytatni, számtalan fortély és tapasztalat van minden kertművelő tarsolyában. De a legfontosabb, ahogyan rovatunk e heti alanya fogalmazott: „Tudjuk azt, van a sok mozgásszervi betegség. Nekem is van. De, ha három napig nem tudok jönni a hegyre, az katasztrófa. És, ha itt vagyok, minden bajom elmúlik.”

Vincze Adél

Fotó: Miholics Szabolcs