Élj maradéktalanul!

Az élelmiszerpazarlás ellen kampánnyal hívja fel az emberek figyelmét a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Felmérések alapján a legtöbb ételfelesleg nem a vendéglátóipari egységekben, hanem a háztartásokban keletkezik. Becslések szerint egy család, egy év alatt több tízezer forintnyi élelmiszert dob ki.

Bármennyire finom is az étel van, amikor nem csúszik le minden falat. Az éttermek a maradékokat - azok elszállításáig - egy erre a célra fenntartott ételhordóban tárolják.

– Az ételmaradék az minimális, ez attól függ, hogy gyermekek, vagy felnőttek fogyasztották-e. Ami megmarad, azt a helyi hulladékszolgáltatóval való szerződésünk szerint elszállítják hetente 2 alkalommal. Másra nincs is lehetőség, hisz a megállapodás köt minket ehhez a fajta ételelszállításhoz – nyilatkozta Berta Csaba, a Medgyaszay Étterem ügyvezető igazgatója.

Az éttermekben megmaradt készételek további sorsa hasonló a háztartásokban feleslegesen megvásárolt, és el nem fogyasztott élelemiszerek sorsával. A szakemberek szerint ugyanis több millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Számítások szerint fejenként 68 kg éltelt dobunk ki, ez egy négy fős család esetében 200 kg táplálék.

– Ennek a nagy része olyan típusú étel és élelmiszer, ami gyorsabban romlik. A mérések szerint ebben jelentős tételek a készételek, illetve a zöldségek, a gyümölcsök, a pékáruk. Ezek romlanak a leggyorsabban és ha nem fogyasztják el akkor könnyen a kukában végzik – mondta el Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

S, hogy miért lenne fontos a mértékletesség?  

– A kidobott élelmiszer csökkenti a rendelkezésre álló készleteket, felviszi az árakat (a fejlődő országokban is), így kevésbé lesz elérhető például a gabona a szegény és alultáplált emberek számára a világ minden táján. Ha kevesebb ételt dobunk ki, akkor kevesebbet kell vásárolnunk. Ha kevesebbet vásárlunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmiszer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-szegénység csökkenéséhez – vallják a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnél.

A szervezet Élj maradéktalanul! címmel kampányt is indított. Ebben az ételpazarlás Földet károsító hatását is kiemelik. Az elpazarolt ételek miatt ugyanis az üvegházhatású gázok 8 százaléka a légkörbe kerül, a lebomló ételek metánt bocsátanak ki, ami 25-ször károsabb a klímánkra, mint a szén-dioxid. Ha jobban odafigyelünk arra, mennyit veszünk egyes élelmiszerekből, valamint a könnyen romlandó ételeket törekszünk előbb elfogyasztani, azzal több milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzhetjük meg.

Élelmiszerpazarlás és COVID-19

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felhívja figyelmünket a koronavírus-járvány és az ételpazarlás közötti párhuzamra is. A kezdeti pánik és felhalmozás után világszerte tonnaszám kerültek kidobásra a romlandó élelmiszerek, melyek javarészt húsok és zöldségek voltak. Az elmúlt időszakban sokan fordultak az ételrendelés lehetőségéhez is, a felhasznált műanyag ételhordó pedig megnövelte az emberiség ökológiai lábnyomát.

Maradék és ételadományozás

Nagykanizsán a Katolikus Karitász önkéntesei a Csengery úti Evangélikus Templom előtt állítottak fel egy ételadományok tárolására szánt szekrényt. A dobozba bárki betehet tartós élelmiszert, emellett két városi pékség is felajánlotta a megmaradt termékeit. Nagyon fontos kiemelni, hogy a szekrénybe tilos lejárt szavatosságú élelmiszert helyezni.  Bár a koronavírus-járvány miatt a szekrény májusig nem volt elérhető a nélkülözőknek, a szigorítások enyhítése után bárki adhat és vehet el ételt. A tároló tisztaságát minden nap ellenőrzik a Katolikus Karitász munkatársai, valamint az evangélikus templom lelkésze, Makoviczky Gyula. A tapasztalatok szerint naponta megüresedik a szekrény.

Gerencsér Dóra

Fotó: Horváth Zoltán