Ez a mi HACSuNK? – Egyáltalán kinek a HACSa a HACSuNK?

2020. szep. 26.

Múlt héten a nyilvánosság számára elérhető iratokból, bejegyzésekből megpróbáltuk egy kicsit az olvasók számára közelebb hozni a nagykanizsai szervezetekből alakult, magukat Helyi Akciócsoportnak nevező szerveződést. Ez a csoport az, amelyikről tavaly márciusban lehetett először hallani, amikor egy sajtótájékoztatón mutatták be a konzorciumot. Akkor a Kanizsa TV a megalakulásról számolt be, így joggal hihette az, aki szerette volna megismerni a szerveződést, hogy az másfél éve működik. Nem így van!

Már-már nekiálltam az írásnak, hogy újabb részleteket mutassak be a HACSuNK-ról, amikor a héten, szerdán az eddig ismert dokumentumok mellé újabbak kerültek. Ugyan sok esetben a kiegészítő mellékletek nélkül, de felkerültek a honlapra az összejövetelekről a jegyzőkönyvek. Ezekből derül ki, hogy az első összejövetel 2016. május 23-án volt, előkészítő ülésnek nevezték ezt, amely után két nappal meg is alakult a Helyi Akciócsoport. Ekkor döntöttek arról is, hogy hivatalosan HACSuNK néven fogják magukat nevezni. Ekkor tizenkét szervezet képviselője döntött úgy egyhangúlag, hogy összeszerveződnek.

Ők voltak azok:

Az alapítók névsora a jegyzőkönyv szerint

Ekkor a konzorciumi formáról is határoztak egyhangúlag, majd arról is döntöttek, hogy a szerveződést a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., és annak akkori vezetője, Rodekné Hederics Erika fogja képviselni. Ez azután többször is változott. Az alakuló ülés után csaknem másfél évig nem történt hivatalos taggyűlés, vagy annak jegyzőkönyve nem került a nyilvánosság elé.

2017 novemberében döntöttek arról, hogy elfogadják a Helyi Közösségfejlesztési Stratégia módosított változatát. Ugyanekkor azt is eldöntötték, hogy a Helyi Bíráló Bizottságok tagjai a HACS tagságából kerülnek ki. egy másik dokumentum szerint ennek a bizottságnak úgy kell felállnia, hogy egyik csoport sem haladhatja meg a 49%-os részvételi arányt benne. A bizottság „önálló testület, amelynek feladata javaslattétel azon helyi támogatási kérelmek támogatására, amelyek leginkább biztosítják a helyi közösségi fejlesztési stratégia célkitűzéseinek megvalósulását és célértékeinek elérését”.

A következő alkalom ugyanebben az évben decemberben történt, amikor a vezetőség tartott összejövetelt. Ezen már Hella Ferencet a Munkaszervezet vezetőjeként nevesítik, aki ezen ülésen a jegyzőkönyvet is vezethette. Ezen az ülésen már döntöttek a támogatások elosztási rendjéről is, amelyhez megválasztották a bíráló bizottság tagjait. Erről határozatot is hoztak.


A bíráló bizottságról szóló határozat

Pár nappal később ülésezett az időközben megválasztott Felhívás előkészítő Munkacsoport (FEMCS). Ennek az ülésnek a jegyzőkönyvében volt olvasható egy bizonyos 132 millió forintos keret. A második napirendi pontban tárgyaltak erről és elfogadták a határozatot.


Furcsa kódok és a 132 millió forint

2019. áprilisig sok eseményt nem rögzítettek a jegyzőkönyvek. A Hella Ferenc által vezetett Munkaszervezet beszámolóit elfogadták, az éves terveket megbeszélték, érthetetlen és nehezen kibogozható kódokkal jelölt pályázatokról értekeztek. ’19 áprilisában azonban arról döntöttek, hogy elfogadják a református egyház és azzal együtt Hella Ferenc lemondását a munkaszervezet vezetéséről. Indokokról nem lehet olvasni, csak annyi tudható meg, hogy az elfogadással egyidőben arról is döntöttek, hogy a reformátusok helyére az a bizonyos polgári alapítvány és annak elnöke kerül. Az átadás-átvételről július 31-én született jegyzőkönyv. Ettől kezdve mindent az alapítvány elnökének kellett (volna) intézni.

Boldog Új Évet!

A HACSuNK munkabírását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy még az év utolsó előtti napján is üléseztek. Ennek levezető elnöke már Balogh László polgármester lett. Számokat először itt lehetett látni. Itt derült ki, hogy a konzorcium hatáskörébe 340 millió forint kerül. Ekkora összegről dönthetnek.  Ekkor már arról is szót ejtettek, hogy arra is készülniük kell, hogy az időközben többségbe került ellenzéki frakció nem támogatja a Piért raktár átadását, így más tervet kell kidolgozniuk. Arról is szó volt, hogy az a bizonyos HKFS is átesett egy újratervezésen. Azt is elfogadták.

Ezután, már ami történt, azt tudni lehet, a múlt héten megírtuk. Májusban az önkormányzatot és cégeit kirúgták, majd a KULCS Egyesületet és annak elnökét bízták meg a konzorcium vezetésével.

A Kulcs elnökét, Lehota Jánost a héten írásban kerestem meg. Több kérdést is feltettem neki a történtekkel kapcsolatban. Lehota Jánostól, a Polgármesteri Hivatal kabinetvezetőjétől kaptam választ. Ebben 1-2 napot kért, hogy a válaszokat összeállítsa. Ezeket a jövő heti számunkban természetesen közöljük. 

Tar Mihály

¤ ¤ ¤

Csütörtökön délután megérkezett Lehota János levele, melyet változtatás és kommentár nélkül közlünk.

- Szinte napra pontosan másfél éve számolt be a helyi sajtó arról, hogy megalakult a HACSuNK. Vannak-e az eltelt idő alatt elindított, netán lezárt programok?

Igen, a pályázatban alapdokumentumnak számító Helyi Közösségfejlesztési Stratégia (HKFS) alapján számos pályázat előkészítése és kiírása megtörtént különböző programokra, kezdeményezésekre, közülük néhány már szerződéskötés alatt áll. Jelenleg 27, a civil és közszféra széles köréből beérkezett pályázatról tudok.

- Milyen pályázati lehetőségeket biztosít a szervezet? Ezekre mekkora az érdeklődés?

Ezen alulról szerveződő, közösségi együttműködésen alapuló pályázatok megjelenése a városi érában még teljesen újnak számít, talán a vidéki LEADER-csoportok működéséhez hasonlítható leginkább. A program keretében a helyi akciócsoportoknak lehetőségük nyílt egy helyi közösségfejlesztési stratégia kialakítására, amely teret biztosít a helyi társadalom megújítására, a helyi közösségek szervezésére, tudatosságának fokozására. Az itteni értékekre alapozva alakítottuk ki a HKFS-t, majd arra építve hoztunk létre különböző pályázati felhívásokat a helyi lehetséges pályázók számára, melyek között van kulturális programra, egészségfejlesztésre, rendezvénysorozatra, identitáserősítésre, lokális hálózatosodásra, lakótömbökben élőket megcélzó programokra való felhívás is. Ezek a honlapunkon részleteiben is megtekinthetőek. Mint említettem, eddig 27 pályázat érkezett be, és úgy tűnik, a rendezvényekre irányuló kiírások a legnépszerűbbek.

- Milyen felületeken próbálják azt a kommunikációval kapcsolatos vállalásukat teljesíteni, hogy széles körben népszerűsítik a céljaikkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket?

Mint Magyarországon minden pályázati felhívás esetében, és az útmutató előírása alapján, mi is a honlapunkon hirdetjük a pályázati lehetőségeket, ahol megtalálható minden információ. A vállalás teljesült, mivel a keret nagy része a benyújtott pályázatok alapján lekötésre került. Mégis, ezen felül, az elmúlt időszakban több rendezvényünk volt, melyek keretében a helyi aktív civil szervezetek és intézmények tagjaival találkoztunk. És bizonyára a gerjesztett álhírek és rágalmak sora is ráirányította a figyelmet a szervezet tevékenységére, mert nagy érdeklődés volt irányunkba a pályázatokkal kapcsolatosan, így az előzőleg általunk gondolthoz képest több civil szervezet és még önkormányzati intézmény is pályázott.

- A szervezet honlapján található HKFS szerint májusban az önkormányzatot és cégeit a szerveződés kizárta soraiból, majd egy másik határozattal az ön által elnökölt egyesületet választották konzorcium vezetővé, elnökké pedig önt. Mi volt a kizárás indoka?

Fodor Csaba képviselő fenyegetése volt a kizárások indoka. A közgyűlés képviselőinek ellenzéki többsége nevében az Éljen Városunk Egyesület frakcióvezetője ugyanis a januári soros közgyűlésen kilátásba helyezte a konzorciumi együttműködés lehetséges megszűntetését. Ugyanis kijelentette, hogy az általa vezetett közgyűlési többség, ha akarja, bármikor dönthet úgy, hogy visszahívja a HACSuNK szervezetébe delegált városi cégeket, intézményeket, mellyel azonnal ellehetetlenítheti a szerveződés működését. Mint Damoklész kardja. Mivel, amennyiben visszahívják őket, a csoport működése nem felelne meg a pályázati előírásoknak és azonnal megszűnne. Aminek következtében az itt élő közösségekre, fiatalokra fordítandó közel 400 millió forintos forrás – amire a helyi civil szervezetek bármelyike pályázhat – mind elveszne. Érdemes hozzátenni, hogy ez a konzorcium nem az önkormányzaté, közgyűlésé, nem ők hozták létre, nem ők finanszírozzák. Ezt a lehetőséget egy 13 közösségből álló együttműködés nyerte el, valósítja meg, melyek közé bekerült anno a Dénes Sándor polgármester vezette önkormányzat és három városi cég, intézmény is, mivel ők fontosnak tartották a megfogalmazott közösségi célok megvalósítását. Fodor Csaba frakcióvezető 400 millió forintos forrást kockáztató fenyegetése okán meghozott döntésünk következtében az önkormányzati irányítás alatt álló cégekkel, intézményekkel szemben más közszféra tagok kerültek be: az iskolákat összefogó tankerület, a kórház, a katasztrófavédelem és a horvát önkormányzat. Így tudtuk biztosítani, hogy itt maradhasson a kanizsaiaknál ez a 400 millió forintos pályázati forrás.

- Az előző ponthoz kapcsolódva nem érzi-e úgy, hogy köztisztviselőként, a polgármesteri kabinet vezetőjeként az önkormányzatot kellett volna képviselnie?

Az önkormányzat nem egy épület vagy testület: az önkormányzat városunk minden lakóját, polgárát jelenti együtt, ami nem azonos annak egy bizonyos részével. A képviselőket azért választják meg az ott élők, hogy az önkormányzatban őket képviseljék, nem pedig fordítva. Én köztisztviselőként is, de a munkámon felül évtizedek óta egyesületi elnökként, önkéntesként, tanárként, könyvszerkesztőként, előadóként, kiállításnyitóként mindig az önkormányzat értékeit képviseltem. Amin az eredeti és egyetlen jelentést értem, vagyis megismételve: az önkormányzat városunk minden lakóját, polgárát jelenti együtt. A konzorciumban is egy civil egyesület elnökeként, tagjait és más civileket képviselve vagyok jelen.

Ez esetben azonban a közgyűlés többségét adó frakció tagjai nem az önkormányzati érdekeket képviselték. Furcsa módon éppen velük szemben kellett azt megvédeni a város egészének javára. És mivel a polgármestert a közgyűlési többséget alkotó frakció kötelezhette volna arra, hogy akarata ellenére lépjen ki az együttműködésből, így veszélyeztetve annak létét és a 400 millió forintos forrást, ezért sajnálatosan őt is ki kellett zárni.

- Mindezeken túl, a kiírt pályázatok között találtunk egyet, melynek 132 millió forintos keretére, önök a várható pályázatok számát egy darabban határozták meg. Miről szól ez a pályázat? Beérkezett-e az az egy darab, amelyet vártak.

A 13 közösség, azaz a HACSuNK által benyújtott pályázati felhívás lehetővé tette, hogy a lehívott tovább-pályáztatható forrás legfeljebb 40%-át infrastrukturális fejlesztésre fordítsuk az itt élő közösségek javára. Ebből a részből több felhívást is generáltunk, amelyek közül az egyik az a bizonyos 132 millió forintos úgynevezett kulcsprojekt, melyből a fő célkitűzésünket, az város szívében, a régi PIÉRT raktár helyén egy ifjúsági centrum létrehozását terveztük megvalósítani, támogatás igénylőként pedig korábban még Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata került meghatározásra, mivel az önkormányzat az épület tulajdonosa. Akkoriban ezekkel a célokkal a Dénes Sándor polgármester vezette városvezetés és a közgyűlés is teljességgel egyetértett, ugyanis a fiatalok helyben tartása, a kulturált szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőségek biztosítása nekik is egyaránt fontos volt. A pályázatot az önkormányzat benyújtotta, az Irányító Hatóság pedig befogadta, s már csak a kezdésre vártunk. Aztán jött az önkormányzati választás és az új közgyűlés többsége nem támogatta a projektet, így az a mi legnagyobb sajnálatunkra visszavonásra került. Ehelyett sürgősen egy alternatív megoldást kell találni, azonban természetesen egy folyamatban lévő pályázatról még nem adhatunk ki információt.

- Végül pedig egy kérdés a HKFS nyelvezetét, valamint a pályázati kiírások nyelvezetét miért alakították a könnyen értelmezhetőtől ilyen távolira, mint amilyenre sikerült?

A helyi akciócsoportok működését a TOP CLLD Működési Kézikönyv szabályozza, amely útmutatásokat és eljárásrendi kereteket fogalmaz meg. A kézikönyv kötelező érvényűen sablont ír elő a helyi pályázati felhívások elkészítésére, melynek nyelvezete igazodik az idevonatkozó Kormányrendelet szabályaihoz. Ez az előírás tehát az útmutatóban, kötelező a sablon, és Magyarországon minden felhívás ilyen. De, aki nem tudta értelmezni, annak természetesen készséggel segítettünk, mint ahogy bárkinek, aki kérdéssel fordult hozzánk.

(Borítókép: A HACSuNK alakuló ülése/Kanizsa TV/archív)