Érdekes emberek, érdekes történetek 8. - Fagylaltgép gyártástól a mini elektromos autóig

2021. júl. 17.

Fotós, filmes, feltaláló, konstruktőr, ezermester, rádió- és tévéműszerész. Régen polihisztornak hívták az ilyen embereket. Példaképe Leonardo da Vinci, akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak, aki többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervezett. A reneszánsz tudós megelőzte korát, de minden szerénység nélkül elmondhatjuk, a technika tekintetében a kanizsai Gráner József, a 3D-Film Kft. tulajdonosa is az élvonalban áll.

Műszaki bolt, büfék, pékség üzemeltetése, fagylalt- és kovászkészítő gép, vákumos lekvárfőző kutter gyártása, elektromos motorok, kerékpárok, autók átalakítása, lakópark építés, mind-mind az ő nevéhez fűződnek. 

– 31. éve gyártom a fagylaltgépeket. A 30 féle fagyigép Európa 17 országában megtalálható, és Magyarország 400 cukrászdájában jelen van. Elég szép szám ahhoz képest, hogy kis cégnek számítunk – részletezte. 

10 évig tejtermék nagykereskedéssel is foglalkozott. 14 tejipari cégnek adott el alapanyagokat; tejet, tejport, sajtot, vajat, tejszínt. Először 1990-ben a Coca-Cola gyár területén lévő svéd fagylaltgyár termékeit terítette a 7,5 tonnás hűtőkamionjával egy fél dunántúlnyi területen. Arra jó volt ez a kitérő – magyarázza, hogy ott volt az eladásnál, a gépgyártásban, ismerte a paramétereket és nem utolsó sorban recepteket is tudott ajánlani. A fagyigyártással kapcsolatban az alapanyag beszerzéstől kezdve a vevő minden kérdésére tudott válaszolni. Ugyanígy történt egy-egy kiállítás alkalmával is a vásárlókkal.

Aztán jött az újabb szerelem; Magyarországon ő készítette az első 3D-s filmet, a Csodálatos univerzum címűt, amit a Kék bolygó, az Űrkutatás története, a Magyar várak és kastélyok, az Autócsodák című követett. A legutolsó, Hazánk 3D-ben című gyártása során 120 várost végigjárt, és 3 év alatt elkészítette a Magyarországot bemutató image filmet. Külföldre is elvitte őket, de a koronavírus-járvány közbeszólt és megállította a bemutatókat. 

Volt egy hobbim, ami végül a szakmámmá vált – folytatta széleskörű tevékenységének felsorolását az ezermester. Érdekelt a térhatású fényképezés. Eleinte 3D-s fotókat készítettem, a filmkészítés ötlete egy véletlen folytán, a Budapesti Planetáriumban jutott eszembe. Ennek a sikerén felbuzdulva készítettem el a többi videót. Mára eljutottam 7 db mozifilmig, melyeket Magyarország 36 mozijában nézhettek meg az érdeklődők. Volt olyan eset például egy szombathelyi moziban, hogy a filmjeim bemutatására úgy rászervezték az iskolákat, hogy a levetített 197 mozifilm közül az enyém megelőzte a Shrek filmeket és az Alkonyatot. 

A legutolsó, Magyarországról szólót a hordozható berendezésemmel akár 100 embernek is le tudom vetíteni 3 dimenzióban. Filmjeimmel a Balassa Intézet meghívásának köszönhetően jártam Pekingtől, Moszkváig, 7 ország követségein, intézeteiben. Jó kis sikertörténet volt – nyugtázta. – Hogy ne csak moziban lehessen vetíteni, készítettem egy olyan automata gépet, minimozit, amivel ki lehetett menni iskolákba, múzeumokba, látogatóközpontokba. 

Ezután a motorszerelem következett. Egy BMV benzines motort alakított át elektromossá, majd egy monitort, és különféle technikai elemet tartalmazó napelemes kerékpárt, és egy küllő nélküli biciklit épített. Felújított egy 1954-ben gyártott motort, és egy 1941-es gyártású oldalkocsis motort.

Útra kelt a Mopetta…

A legújabb projektemet, a mini elektromos autó gyártását most kezdtem el – újságolja a Mopetta történetét. Amikor bementem vele az Erzsébet térre, körbejárták, nézegették, lefényképezték az emberek. A Mopetta történetéről – melyet 1956-ban tervezett a tulajdonosa Egon Brűtsch és 14 db-ot legyártott belőle –, összegyűjtötte a régi képeket. Gráner Józsefnek megtetszett a feledés homályába merült gömbölyded járgány formája, és a mai követelményeknek megfelelően elektromos motorral szerelte fel, a beszálláshoz az oldalát azonban nem vágta fel. Használata egyszerű, csak meg kell fogni a fogantyúját, mint egy bőröndöt és máris odébb lehet emelni, nem beszélve arról, hogy a segédmotor kategóriába tartozó járműre csak kötelező biztosítást kell kötni. Az akkumulátor feltöltése sem okozhat gondot, hiszen 220 voltos áramról otthon megoldható. 

A gazdája, októberben bemutatja a budapesti Oldtimer Show kiállításon, s ha minden igaz, lesz még egy „jelenése” a járgánynak. 

– Írtam egy levelet a zágrábi autógyárba, ahol a világ legkomolyabb elektromos autóját gyártják. A Rimac elnevezésű csodaautójuk 2 millió euróba kerül. A levélírást így kezdtem el: „Önöké a világ legkomolyabb elektromos autója. Én itt vagyok önöktől 150 km-re, az enyém a világ legegyszerűbb, legkisebb elektromos autója. Kettő percre hadd vigyem el megmutatni, és mondjanak két-három mondat véleményt a kisautóról.” Ha lehetne egy közös fotónk a gyár vezetőjével, Matevvel, nekem az annyit jelentene, mintha az amerikai elnökkel fognék kezet – mondja.

Az építeni vágyás, a nullából létrehozni valamit, ez a gondolat foglalkoztat mindig

Az ezermesterség gondolata már az általános iskolában megmutatkozott nála. Az első sikerélményt jelentő munkáját, az úttörőház barkács szakkörében készített újságtartóját dicsérő szavakkal Horváth Vilmos igazgató végig vitte a tanáriban. Aztán később már az elektromosság foglalkoztatta. Ezen belül is az építés, és nem a javítás érdekelte leginkább. A gimnáziumi évek után a székesfehérvári Videoton gyárban szerzett rádió- és tévéműszerész szakmát. Az első tanévben rendezett kiállításra mindenki vihetett magával egy olyan készüléket, amit otthon gyártott. József egy hifitoronnyal jelent meg, és megnyerte vele az első díjat.  - A díjátadáson megjegyezték; talán majd egyszer a Videoton is fog egy ilyen korszerű gépet gyártani, mint amilyent én elsős ipari tanuló koromban. Tíz évvel megelőztem őket, hiszen beszédszintetizátort építettem bele már 1980-ban – emlékezett vissza.

S hogy milyen munkamódszerrel dolgozik? Például a vákumos kuttergépet elképzelése szerint a műhelyben összerakta, s miután működött, fölment a nappaliba és lerajzolta. 

A 4D moziját a Csodák palotájába vették meg Budapesten. A nézők a polarizációs technológiával vetített mozifilmeket 3D-ben élvezhetik, a 4. dimenziót a mozgó nézőtér, valamint a fény, hő, hang és vízeffektek jelentik. Ami éppen történt a filmen, azt illusztrálta a berendezés mozgással, illattal, esővel, széllel. A nézők ezáltal virtuális űrutazásban, hullámvasutazáson és izgalmas utcai autóversenyzésben vehettek részt. A vetítőgépekbe beépítette az internetet, így minden nap kap értesítést arról, hogy melyik filmet hányan nézték meg. Ezáltal ellenőrizni tudja, hogy melyik film megy jól és milyen témák érdeklik az embereket. 

Beszélgetésünk során egyértelműen kiderült, hogy Gráner József egy nyugodt ember, ugyanakkor a számára nincs lehetetlen. – Nincs dühkitörés – nyugtázza, én már akklimatizálódtam mindenhez. 

Jó érzés, amikor az ember büszkén rá tud könyökölni a gépére egy kiállításon. A minőséget mindig el lehet adni. Legutóbb úgy vett tőle egy cukrász fagyigépet, hogy „Jóska, egy ugyanolyan gépet hozzon nekem, mint amilyent 17 évvel ezelőtt vettem magától.” Ennél jobb reklám nincsen – jegyzi meg, hozzátéve, hogy sokszor előfordul ilyen eset vele az országban. 

Mozgalmas az élete. Ha kell, térképen is meg tudja mutatni, hogy melyik országban járt az alkotásaival. Néha persze vakvágányra kerül az ember. Amit nem csinált szívesen, attól megszabadult. Egyszemélyes cége van, alkalmazottja nincs, ugyanakkor nagyon sok helyen ad munkát. Van, aki esztergál, van, aki lézerrel vág ki alkatrészeket, a másik műhelyben lemezt hajlítanak, van külső hűtőgép- és villanyszerelő. Így tud olcsó lenni. Például a fagylaltgép Olaszországban kétszer annyiba kerül, mint Magyarországon. Csak meg kell szervezni a munkát! Nem kellenek látványos irodaházak meg kamionok. Pici cégem van, de tudok nagy dolgokat véghez vinni – vallja magáról Gráner József. 

Nem áll távol a jótékonykodás sem a konstruktőrtől. 2008-ban több százezer forintért megvásárolta Vajda Attila olimpiai bajnok kenus lapátját. Az „aranylapátot” ugyanis a Tűzoltó utcai gyermekklinikán gyógyuló gyerekek javára elárverezték. Mint mondta, nem azzal a céllal licitált a lapátra, hogy megvegye, hanem azért, hogy minél magasabb áron kelljen el. A befolyt összegből a gyerekek kívánságára agyagozó korongot vásárolt a kórház az intézmény játszószobájába, ahol éppen a kislányát is kezelték. Az intézmény támogatásával azonban nem állt le. Miután a kislányát elveszítette, újabb gyűjtést indított, és 1 millió forinttal járult hozzá ahhoz, hogy elviselhetőbbé tegye a beteg gyerekek mindennapjait. 

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. július 16-án megjelent számában olvasható.