Felavatták az első kócsagőr, Gulyás József síremlékét Vörsön

A természet védelme elengedhetetlen fennmaradásunk szempontjából, nemzeti parkjaink és az ott szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök a jövőnket őrzik.

Az elmúlt száz évben változtak a természetvédelmi kihívások és a természetvédelmi őrök feladatai, eszközei is, ez a hivatás azonban változatlanul szakmailag felkészült és elhivatott embereket igényel, amelyhez hozzátartozik az elődök és a gyökerek ismerete. Balczó Bertalan helyettes államtitkár vörsi beszédében hangsúlyozta, hogy 100 évvel ezelőtt a természetért aggódó emberek adománygyűjtésének köszönhetően kezdhette meg tevékenységét a Kis Balaton ősmocsarában Gulyás József.

A hazai gyakorlati természetvédelem kezdetét is az ő munkásságától számítjuk. Gulyás József munkatársaival a kócsagok megmentésén dolgozott, neki köszönhető, hogy a magyar természetvédelem címermadaraként is ismert fokozottan védett faj nem pusztult ki, állománya a kezdeti néhány párról mára már mintegy 4000 költőpárra emelkedett a Kárpát-medencében – ennek az egyharmada a kis- és a dél-balatoni régióban él.

A jogszabályok 1962-ben tették lehetővé először természetvédelmi őrök alkalmazását Magyarországon, majd 1972-ben a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával öt fővel létrejött az első Természetvédelmi Őrszolgálat. Ma 257 természetvédelmi őr végzi azt az értékőrző munkát, amelyet Gulyás József száz évvel ezelőtt megkezdett. Az elmúlt években a gyakorlati természetvédelemnek és a nemzeti park igazgatóságok munkájának köszönhetően számos sikert könyvelhetett el a terület az élőhelyek helyreállítása és a fajok állományainak megerősödése terén egyaránt.

Gulyás József felújított síremlékét a Természetvédelmi Őrök Országos Találkozója keretében szeptember 14-én adták át Vörsön. A bronz dombormű Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Szintén az esemény keretében mutatták be Vass Krisztián Kis-Balatoni Krónika című könyvét. A kötet Gulyás Józsefnek állít emléket, az első kócsagőr munkába állását lehetővé tevő magyar-holland ornitológus kapcsolatfelvétel századik, valamint a Kis-Balaton védetté nyilvánításának hetvenedik évfordulója alkalmából készült.

A vörsi temetőben található emlékhelyet az önkormányzat és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) közösen újíttatta fel. A sírt egy gránitlapon elhelyezett bronz domborművel is díszítették.

Rozner György, a BfNPI Kis-Balaton–Nagyberek tájegységének vezetője elmondta, Gulyás József majdnem száz évvel ezelőtt 1922-ben kezdett el dolgozni a Kis-Balatonnál. A kócsagőrnek azért kellett munkába állnia, mert a tó környékén nagyon sokan vadásztak a madárra, és csak néhány pár maradt életben. Az akkori madártani intézet munkatársai ezért mozgalmat indítottak, hogy megmentsék a Kis-Balaton kócsagjait. Gulyás József fizetését közadakozásból „dobták össze”, és két évtizeden keresztül vigyázott a madarakra.

Forrás: greenfo.hu

(Borítókép és fotó: Vermes Tibor)