Boldogasszony-templomok kissé északra

Templomjáró sorozatunkat, a város határait túllépve a környező településeken folytatjuk. A Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó Újudvar, Gelse és Homokkomárom plébániáit Arányi Zoltán plébános személye köti össze. A templomok történetéről, mindennapjairól Zoltán atya osztja meg a gondolatait.

Gelse, Sarlós Boldogasszony templom

Nagykanizsától 15 km-re északra, a Principális-völgyében található. Első említése az 1226-os évhez kapcsolható. Gelséről följegyezték, hogy tizedet fizető település volt, ebből arra lehet következtetni, hogy meglehetősen jelentős. Az egyházi élet természetesen ennek megfelelően jelen volt. A mai templom 1786-ban készült el 12 évnyi építkezés után Mária Terézia idején, és az ő adományából finanszírozva.

Maga a plébánia 1716-ban alakult újra a török után. A gelsei plébánia szebb napokat is látott, volt, hogy esperesi központ volt, és több pap is szolgált itt. Ennek megfelelően egy régi, klasszikus plébániaépülettel rendelkezik, amely most ismét lakatlan, hiszen a paphiány miatt Újudvarról látom el a település lelkipásztori szolgálatát. A gelsei hívek nagyon magukénak érzik a templomot, és annak a környezetét is. Mindig valami kis apróság megújul, valami változik, szépül, valóban az Isten háza az egy közös ház. Nemcsak a legmagasabb épülete a falunak, hanem mindenkié, hiszen mindenkiért épült, s ennek megfelelően a híveknek ’hála Isten, gondja is van rá.

Három filiális egyházközség tartozik a gelsei plébániához; Kilimán - borítóképünkön - és Gelsesziget. A ’90-es években önálló templom épült ezen a két településen, de azt megelőzően főleg az idős hívek beszámolója szerint Gelsére jártak át jobb híján gyalogszerrel a templomba, szentmisékre. Különlegessége az 1867-ben elkészült orgonája, Carl Hesse bécsi orgonakészítő mester munkája, hiszen ez Zala megye második legrégibb és ma is működő orgonája – hívta fel a figyelmet a plébános. A kilimáni templom titulusa: Nagyboldogasszony templom. 1994-ben épült. A gelseszigeti templom titulusa: Szent Mónika templom. 1996-ban épült.

Havas Boldogasszony Plébánia – Újudvar

Újudvar, a plébániaközpont szinte teljesen katolikus közösség. A kereszténység első jelei a történelmi adatok alapján a 13. században jelentek meg a településen, amikor a johanniták kolostort építettek és itt éltek. Sajnos egy évszázaddal később már megszűnt az itt létük, de a 14. században épült a Szent János kápolna a hegyen, ahova búcsúi engedélyt kapott a pápától a kis templomocska. Majd jött a török, részben kiürült a település és az 1700-as évek elején, amikor a gelsei plébánia létrejött, akkor Újudvart is onnan látták el. Időközben egy picike kis kápolna is épült a faluban – ami a mai templom szentélye –, ahol szabadtéri szentmiséket tartottak. A faluban bizony igény mutatkozott egy saját, fedett kőtemplomra. A jóakaratú adományozók és a falu összefogásának köszönhetően megépült 1933-ban a mai templom. A főbb adakozók emlékét a színes ólomüveg-ablakok őrzik.

Ámbár itt is megritkult a templomba járóknak a száma – utalt az általános jelenségre Arányi Zoltán plébános –, de ezeknek a családoknak a leszármazottai még mindig tartják a hitet, amely őseiket a templom építésére vezette. S ha már volt 1933-tól saját temploma a településnek, hiányzott, hogy önálló plébániává is váljon. Aztán 1945-ben, Mindszenty József veszprémi püspök meg is adta ezt a kegyet, és 1946. január 1-től önálló plébánia lett, önálló anyakönyvezéssel, leszakadva Gelséről. Majd pár évvel később harangok is költöztek az épületbe. Most egy nagy és egy kisharang szól a templomtoronyban.

Érdekes, hogy amikor a 2010-es években felújították a templomot, a kőoltárt, a mai főoltárt felbontva, szentek ereklyéit találták benne. Szent Viktor és Szent Orbán pápáét, amik a mai mellékoltárnál vannak elhelyezve. Azóta különösképpen jelentős a szőlőhöz, szőlőműveléshez, a szőlőhegyhez kötődő Szent Orbán-kultusz. Évente szabadtéri szentmisével kérjük az ő közbenjárását, és ápoljuk az ő kultuszát – összegezte Zoltán atya.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021.december 10-én megjelent számában olvasható.