A dombra épült zalaszentbalázsi templomot messziről észreveszi az utazó

Templomjáró sorozatunkat, a város határait túllépve a környező településeken folytatjuk. A nagykanizsai kistérségben található Zalaszentbalázs-Magyarszerdahely Plébániák plébánosa Roca Daniel Celestin.

Dani atya ezúttal a Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó zalaszentbalázsi Nagyboldogasszony Plébániatemplom történetét osztja meg olvasóinkkal:

A Nagykanizsa-Zalaegerszeg között vezető 74-es számú főút két oldalán helyezkedik el a falu. A valamikor egyutcás település központja a mostani Zalaszentbalázs fölötti dombtetőn állt, amelyet Árpád-kori földút szelt ketté.

A dombra épült templomot messziről észreveszi az utazó. Valamikor Zalaszentbalázs sem úgy települt, mint most, hanem a templom mögötti, Pusztának hívott térségben, a dombon sorakoztak házai. Akkor még a mostani falu helye a főúttal együtt mocsaras, lápos vidék volt.

A XIII. századtól Zala megyében is gyakori volt az, hogy a felépült templom védőszentjéről nevezték el a körülötte kiépült falut. A környéken, a Bocska-Börzönce- Kürtöspuszta, illetve Pölöskefő-Kacorlak-Magyarszerdahely négyszögben akkortájt még nem volt templom, ezért feltételezhető, hogy a felsorolt települések központjában, jól látható dombtetőn építettek templomot Szent Balázs tiszteletére, és a védőszent nevét kapta meg a falu.

A helység első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. A helynév Balázs, a Blasius magyarítása. Szent Balázs (Blasius) az örményországi Szebaszte város püspöke volt. Diocletianus római császár uralkodása idején (284-305.) Licinius helytartó keresztényüldözései során szenvedett mártírhalált. A római helytartó elrendelte kínvallatását is. Húsát birkanyíró ollóval szaggatták le, majd lefejezték. Balázs a torokfájásban szenvedők és a birkanyírók védőszentje. Ünnepén, február 3-án két gyertya között megáldják a hívők torkát, amit Balázs-áldásnak hívunk.

A mai barokk templomot az Inkey család építette 1783-ban. Alapítója, a terület akkori földesura, Inkey Boldizsár volt. A templom építésével alapították meg az önálló Zalaszentbalázsi Egyházközséget is. A templomban utalnak az építtetőre is: a szószék csúcsán a templomhajó irányában látható az Inkey család címere; egy ágaskodó oroszlán, melynek egyik kezében kard, a másikban egy levágott fej látható. A faluban ezt megelőzően is állt már templom, hogy pontosan hol az vita tárgya, mindenesetre az biztos, hogy a régi templom fából volt, és leégett. Azt is tudjuk, hogy Jézus Színeváltozásának tiszteletére szentelték fel – jegyezte meg Dani atya.

Bár a templom elpusztult, egy darabja – talán éppen az oltárkép egy töredéke –, a jelenlegi templomban is beépítésre került a szentélyében. A sekrestye kijárata felett látható a három apostol térdelő alakja, amint felfelé tekintenek. Jézus alakja feltehetően a fejük felett az arany színű talapzaton helyezkedett el.

A XVIII. század elején licenciátusok és ferencesek látták el a hívek szolgálatát, majd Hahóthoz tartozott. Plébánost csak 1789-ben kaptak. 1981-ben elkészült a liturgikus tér kialakítása és a szószék restaurálása, majd a padok elektromos fűtése, a toronysisak felújítása és a környék rendezése.

A szembemiséző oltár Ábrahám életének egyes mozzanatait jeleníti meg, központban az áldozat, Izsák feláldozásának a képével. Az emelvényen pedig karddal a kezében, Szent Pál apostol alakja látható.

Az oltárszekrény az eredeti berendezéshez tartozhatott, ajtaján Jézus és az emmauszi tanítványok láthatók. Az oltárszekrény csúcsán a fénysugarak kiinduló pontján pedig a Jelenések könyvére utalva egy hét pecséttel lezárt, elfektetett könyv, rajta egy pihenő bárány alakjával.

Az orgonát a jól olvasható felirata szerint 1900-ban építette egy pécsi orgonaépítő mester.

A toronyban eredetileg három harang volt. Méretében a középsőt a II. világháborúban vitték el hadi célokra. A megmaradt nagyobb harang 6 mázsás, felirata szerint „Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére készítettet Zalaszentbalázs úrbéri közösségbe 1926-ban”. A templomot 2014-ben újították fel.

A börzöncei Szent Lőrinc hegyi kápolnát a környékbeliek a nagyobb ünnepek idején – az augusztus 10-ei búcsú, illetve karácsony alkalmával – keresték fel, de ilyenkor Zalaegerszegről és Nagykanizsáról is érkeztek hívek. A téli időszakban az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott börzöncei iskolakápolnában tartottuk meg a szentmiséket. Ezt a szép hegyi kápolnát még ebben az évben szeretnénk kívül-belül felújítani – hívta fel a figyelmet a plébános.

A pölöskefői Bűnbánó Magdolna barokk stílusú templomot 1873-75 között építették. A külső kivilágítását az elmúlt évben, 2021-ben újíttattuk fel. A búcsúját július 22-én tartjuk.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022.január 14-én megjelent számában olvasható.