A fagyosszentek legendája

Pongrác, Szervác és Bonifác névnapja igazán különlegesnek számít, mivel a meteorológiában, a néprajzban és a vallásban is külön jelentőséget tulajdonítanak nekik. A jeles napok első két aspektusával a többség tisztában van, vallási jelentőségük azonban nem kapta meg a kellő figyelmet.

Május 12-e, 13-a és 14-e három olyan embernek az ünnepe, akiket a köznyelv csak fagyosszentként említ. Várnai Lászlótól a Felsőtemplom esperesétől megtudtuk, hogy ezt a jelzőt csak jóval a haláluk után kapták meg.

A negyedik században élt vértanúszentek, legalábbis Pongrác és Bonifác, Szervác pedig egy püspök volt. Semmi közük gyakorlatilag a fagyáshoz, a legendájukban sem találunk erre utalva semmiféle írást – árulta el az atya.

Szent Pongrácot kamaszkorában végezték ki az ókori Rómában, amiért nem volt hajlandó megtagadni a hitét, Bonifác az ő életéről prédikált a híveknek. Hármuk közül egyedül Szervácnak van kapcsolódása a mezőgazdasághoz, ugyanis a legenda szerint az ő segítségét kérték a termést megdézsmáló patkányok, valamint a fagykárok ellen. A fagyosszentek tisztelete nemcsak a magyar néprajzban jelenik meg, alakjukat Németország, Svédország illetve Nagy-Britannia területén is kultusz övezi.

Az elbeszélések szerint Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra.

A népi hiedelmek úgy tartják, hogy a három férfi szelleme évente visszajár, és három napig megkeseríti az őket túlélők életét, így megtorolva az őket ért sérelmeket és kellemetlen halálukat.

Azt mindenki maga dönti el, mit hisz, ami azonban tény, hogy május közepén ténylegesen az utolsó lehűlések tapasztalhatóak, amelyek tönkretehetik a termést, és ezt a tényt már több évszázada feljegyezték. Varga József növényvédelmi szakember szerint éppen emiatt is kell komolyan venni ültetéskor ezt a három napot.

– Nagyon sokszor ráfizettünk már, hogy 10-15 centis hajtások elfagytak, jöttek a fagyrügyek, amik kevesebb termést hoznak. Úgy néz ki, idén sikerül a fákat megvédeni, a kajszi elég szépen terem, az őszibarackon, almán is nagyon szépen van. A növényeknél, aki elültette, ha fagy volt, akkor megfázott az uborka, a paprika, paradicsom, viszont vannak már olyan védőszerek, amik mínusz négy fokban is védenek – fogalmazott Varga gazda.

Véleménye szerint a nem őshonos növények többségét nem szabad elültetni ezen időszakig, hagymát, paprikát illetve burgonyát is csak a kellő odafigyeléssel érdemes vetni a hidegtűrőnek számító saláta, sóska és spenót mellé. Varga József tanácsa, hogy aki valamilyen okból a nem hidegtűrő növényeket is elvetette, fóliasátorral és különböző védőszerekkel igyekezzen védeni a leendő termést.

Magyarország egyes területein Orbán napját, vagyis május 25-ét is a fagyosszentekhez kapcsolják, mivel a szőlősgazdák úgy tartják, hogy ha ezen a napon esik, akkor savanyú lesz a bor.

Kálovics Tibor

Fotó:pixabay.com

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság május 20-án megjelent lapszámában olvasható.