A kanizsai írókról és Nyáry Krisztiánról szólt az Ünnepi Könyvhét

Változatos programot állítottak össze az Ünnepi Könyvhétre a Halis István Városi Könyvtárban. Három, különböző műfajban publikáló, nagykanizsai kötődésű szerző mellett az érdeklődők Nyáry Krisztiánnal is találkozhattak a bibliotékában.

Az első program során a „Pék Pál breviárium” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A nagykanizsai költő, irodalomtörténész, tanár megkerülhetetlen alakja volt évtizedekig a nagykanizsai kulturális életnek, vagy ahogyan Czupi Gyula könyvtárigazgató fogalmazott, egy jelenség volt, akire nem lehetett nem odafigyelni.  A könyv egyszerre mutatja be Pék Pált a költőt és az embert, mivel nemcsak a versei, de a hagyatékából fennmaradt levelezései is megtalálhatóak a kötetben. A gyűjteményt Kardos Ferenc, a bibliotéka igazgatóhelyettese állította össze, azzal a szándékkal, hogy Pék Pál sokoldalúságát bemutassa az olvasóknak.

Mindig is jellemző volt a könyvhétre, hogy egy elismert és népszerű alkotót látnak vendégül író-olvasó találkozón. Idén a szervezők választása Nyáry Krisztiánra esett, akinek az írásait szinte folyamatosan keresik az olvasók az intézményben. A jóhangulatú beszélgetés során az író több titkot is elárult alkotási folyamatáról, illetve azokról a témákról, amelyek leginkább inspirálják őt az alkotásban.

–  A szerelem azért érdekel engem, mert az irodalmat érdekli. Valószínűleg a két legfontosabb téma az irodalomban, ami a leginkább érdekli az embert, az a szerelem és a halál. Valószínűleg, ha ezt a kettőt összeraknánk és megnéznénk, hogy a könyvtárban a szépirodalmi részlegen a könyvek hány százaléka foglalkozik egyikkel vagy másikkal, vagy a kettővel együtt, akkor gyanítom, hogy a könyvek háromnegyede e két téma körül forogna. Ez az ember két legfontosabb belső problémája – nyilatkozta Nyáry Krisztián.

Az alkotó az olvasáshoz fűződő viszonyáról is vallott a közönségtalálkozón. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg azért olvasnak az emberek kevesebb könyvet, mert azzal töltik az idejüket, hogy digitális formában olvassák az információkat.

–  Az embernek az őskortól kezdve kétfajta információgyűjtési stratégiája van. Az egyik ez, hogy gyorsan összekapkodni az információkat és hirtelen valamilyen elemzésre jutni, a másik pedig a fókuszált információszerzés és ezt könyvekből tudjuk megtanulni és baj, hogyha ezt elveszítjük. A jó hír az, hogy ezt könnyen vissza lehet szerezni. Minden nap 20 percet rá kell szánni arra, hogy olvassunk könyvet a kezünkben, kikapcsolva a digitális kütyüket és akkor karban tudjuk tartani olyan képességeinket, amelyek a mindennapokban nagyon fontosak – fogalmazott az író.

A könyvhét harmadik napján Babati Csaba „Divergens” című könyvét mutatták be. A nagykanizsai művészettanár kötetbemutatója azért is számított különlegesnek, mert egyúttal kiállítása megnyitójaként is funkcionált. A szerző még az egyetem alatt kezdett el naplót írni kedvenc témájával, a redukciós festészettel kapcsolatban, és most, évtizedekkel később értek könyvvé a gondolatok. Babati Csabát leginkább az a folyamat fogta meg a stílusban, hogy művészi szabadságot biztosít ahhoz, hogy az alkotó csak a számára fontos dolgokat tudja ábrázolni.

A könyvhét zárásaként Kondricz Péter „Életmorzsák reggeli kávé mellé” című kötetét ajánlották a kanizsai könyvbarátok figyelmébe. A szerző korábban Nigériában dolgozott diplomataként, előző két munkája is az afrikai kontinenst érintette. Most egy személyesebb hangvételű művet igyekezett bemutatni, amely a mindennapi élet apró impulzusairól szól negyven rövid történeten keresztül.

– A mindennapi élet pillanatait ragadja meg, amiket átéltem egészen kiskoromtól, a gyermekkoromtól kezdve a Nagykanizsa környéki, a bagolai nyarakon át a felnőttkorom pillanatai, amikor az utcán megyek, a budapesti évek. Minden, ami nekem emlékül jutott, amit átéltem – avatta be munkatársunkat a kötet témájába Kondricz Péter.

A könyvhét végével sem áll meg az élet a bibliotékában, hiszen továbbra is teret szeretnének biztosítani arra, hogy a nagykanizsai írók, költők bemutathassák műveiket a közönségnek.

Kálovics Tibor

Fotó: Kanizsa TV

Ennek a cikknek a nyomtatott változata elolvasható a Kanizsa Újság június 17-én megjelent lapszámában.