Átrajzolta a vidék ingatlanpiacát a falusi csok

Az ingatlanpiaci forgalom országos szinten 18 százalékkal csökkent 2018 és 2020 között, míg a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) által érintett községekben és városokban ez az arány az 1 százalékot sem érte el - közölte az OTP Ingatlanpont elemzésében.     

Kiemelték: a lakóingatlan árak a szóban forgó három év alatt országos szinten 53 százalékkal nőttek, a községekben is hasonló, 47 százalékos emelkedés ment végbe, azaz a kistelepülések korábban tapasztalható hátrányukat jelentősen ledolgozták.    

A falusi csok-os települések közül 452-ben három év alatt az áremelkedés mértéke meghaladta az országos átlagot, 65 településen pedig legalább megduplázódtak az árak. A legnagyobb áremelkedés Balatonszemes (160 százalék) esetében figyelhető meg, míg Pusztamérgesen 156 százalékkal, Nemesdéden pedig 152 százalékkal nőttek az árak.     

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közlemény szerint elmondta, hogy az áremelkedést nem követte a falusi csok összegének növekedése, így értelemszerűen az állami támogatás reálértéke is csökken, azonban, hogy milyen mértékben, az településről-településre eltér. A falusi csok az érintett községek és városok többségében még mindig jelentős előnyhöz juttathatja a vásárlókat. A kistelepüléseken igénybe vehető támogatással nemcsak a vevők, hanem az eladók is jobban járhatnak, hiszen magasabb áron és rövidebb idő alatt értékesíthetik ingatlanjukat - tette hozzá.     

A közel három éve bevezetett falusi csok a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján június 30-ig igényelhető ingatlanvásárlásra, korszerűsítésre és felújításra 2678 olyan, 5000 fő alatti településen, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent.    

Kifejezetten a falusi csok által érintett településekre vonatkozó, teljeskörű statisztikák nem érhetőek el, a vizsgálathoz az OTP Ingatlanpont az MNB és a KSH ingatlanár és forgalmi statisztikáit használta.

MTI

(Borítókép: a-level.hu)