Élesedik az álhírek elleni küzdelem

2022. jún. 30.

Az álhírek elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely "a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti".    

Az NMHH MTI-hez eljuttatott közleménye szerint átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. "A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti" - fogalmaztak.    

A hatóság kiemelte, hogy az álhírek műfaja szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra. Annak ismertetőjegyeit sorolva közölték, hogy az álhírek közismert személyből vagy eseményből indulnak ki, közérdeklődésre tartanak számot, erős érzelmeket generálnak, szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólalnak meg, és látszólag tudományos tekintélyekre hivatkoznak.    

A kommüniké példaként említi, hogy ha mindez "együtt van", jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. Megállapításuk szerint e mechanizmus a koronavírus alatt ért el (eddigi) csúcsára.    

Az NMHH a járványról szóló félretájékoztatás-dömping kapcsán készített átfogó uniós felmérésre térve ismertette, hogy az EB jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, köztük Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok.     

Mint felidézték, a kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez.     

A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül: a Google csak Magyarországon közel 40 ezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel - áll az NMHH közleményében.    

Úgy folytatták, hogy a jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, mint a TikTok - írták.    

Hozzátették, hogy a hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználók tudatos tartalomfogyasztással tehetnek az álhírek ellen. Felsorolásuk szerint érdemes gyanúval élni, ha egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni, ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez, ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír, helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg, név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom, források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait, feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.    

Az NMHH leszögezte, hogy "az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk". A legnagyobb sikert  - folytatták - azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén.    

A hatóság álláspontja szerint nem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni. "A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról" - rögzítette az NMHH, amely azt ösztönzi, hogy "átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára".

MTI